HIRDETÉS
Nincs víziójuk, üres jelszavakat ismételgetnek csupán, de nyakukba hullott pozíciójuk révén fontosaknak, befolyásos politikusoknak képzelik magukat. Ez az állapot is hozzájárult ahhoz, hogy Brüsszel mára a világpolitika mellékszereplője lett. A problémát lassan kezdik észrevenni azok is, akik eddig minden bíráló szóra Európa-ellenességet kiáltottak. Csakhogy a megoldásban, a változtatás mikéntjében távol van még a közös nevező.
A rozsdásodó brüsszeli rendszer mégis az enyhe javulás irányába indult. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság élén valóságos felüdülés Jean-Claude Juncker után. A német politikus minden nyilatkozatával azt üzeni, hogy tiszta lappal, az előítéleteket félretéve igyekszik megújítani a testület működését. Ettől még az Unió politikáját továbbra sem ő fogja meghatározni, az többnyire a párizsi elnöki hivatalban és a berlini kancellárián dől el.
Mi az, amivel Von der Leyen megpróbál újítani? Először is mellőzi az utóbbi években mindent meghatározó ideológiai lózungokat. A pragmatikus, erőt sugárzó, gazdasági és külpolitikai pozícióit érdekei szerint erősíteni próbáló Unió helyett egy ideológiai szövetséggé zsugorodott Brüsszel. Az Európai Bizottság elnöke felismerte, hogy ennek a közösségnek a tagjait nem elsősorban az egység ideája hozza lázba, hanem az okos együttműködésen alapuló közös érdekérvényesítés.
Az új testület összetétele ettől még nem lesz jobb vagy rosszabb, mint az előző, de befolyása és hitelessége nőhet abban az esetben, ha vezetője kitart elképzelése mellett. Nem kérdés ugyanis, hogy Ursula von der Leyen hamarosan a támadások kereszttüzébe kerül. Brüsszel önjelölt ideológiai komisszárjai már az Európai Parlamentben pellengérre állítják egyes biztosok jelölésének elfogadása miatt. Akkor kezdődik csak el igazán Von der Leyen munkája.
De nézzük, jól járt-e Románia, illetve Magyarország a rájuk osztott portfóliókkal? Bukarest és Budapest is azt a „tárcát” kapta, amit eredetileg megcélzott. El lehet viccelődni a román rátermettségen a közlekedést illetően, nyilván Rovana Plumbot nem is kerülik el a bírálatok a strasbourgi szakbizottsági meghallgatáson, de ettől még Romániáé marad ez a kiemelten fontos terület. Bukarestet ezerszer temették az uniós elnökség átvétele után, aztán – elsősorban profi külügyi bürokratái révén – mégiscsak zökkenőmentesen levezényelte a félévet.
Magyarország számára több szempontból is diplomáciai siker Trócsányi László pozíciója. A volt igazságügyi miniszter jelölése ellen is számítani lehet újabb bírálatokra a magyar jogállamért aggodalmaskodó brüsszeli ideológusok részéről, de a „tárcát” már nem tudják elvenni Magyarországtól. Az Unió szomszédság- és bővítéspolitikájáért felelős biztosi poszt révén Budapest az évek óta egyengetett külpolitikai céljait brüsszeli színekben is képviselheti. A visegrádi négyek szövetsége mellett Magyarország erősítené az észak–dél irányú térségbeli együttműködést, ehhez pedig hozzátartoznak a nyugat-balkáni államok. Ezen belül Szerbia uniós csatlakozásának segítése, a nagyon jó magyar–szerb kapcsolatok mellett, az EU határain belülre vágyó vajdasági magyarság miatt is érdeke Budapestnek.
És akkor még nem beszéltünk a kárpátaljai magyarok sorsát megnehezítő Ukrajnáról, amelynek mostantól a magyar EU-biztossal kell tárgyalnia európai integrációs vágyairól. Hosszú évek után, most talán ismét érdemes lesz figyelni az Európai Bizottságra.
Tulajdonképpen semmi rendhagyó nem történt az idei tanévkezdés apropóján. A rendszer évről évre maga előtt görgető problémáin kívül villámcsapásszerűen „felbukkant” egy újabb is, amely természetesen egyaránt meglepetésként érte az ágazatban dolgozókat és a kívülállókat.
Ma újabb fejezet kezdődik a Románia egyik legnépszerűbb lakosságtámogató programját övező idegeskedésben.
Kőkemény, hamisítatlanul balkáni politikai játszmák révén próbálja megtartani hatalmát – bár úgy is értelmezhető, hogy meghosszabbítani az agóniáját – a jelenleg csupán a Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotta bukaresti kormány.
A végtelenségig lebutított romániai médiavilágból tájékozódva esélyünk sincs arra, hogy felismerjük a valóban fontos és a szenzációhajhász vagy a bulvár beszámolók közötti különbséget.
Jó hír, hogy az Európai Bizottság idén ősztől jelentős összeggel támogatja az Európai Unió tagországaiban az iskolai étkeztetés egyszerűbb formáit, mint a tej- és kifli-, valamint a zöldség- és gyümölcsprogramot.
Akár a mindenkori Románia jelképe is lehetne az észak-erdélyi autópálya nemrég elkészült, Nyárádtő és Radnót közötti, tizenegynéhány kilométeres szakasza, amelyet jelentős hírverés közepette adtak át a forgalomnak.
Utólag, mondjuk néhány év elteltével már nem sok jelentősége van egy választási kampányban használt szlogennek, most azonban nem mehetünk el szó nélkül az RMDSZ által kiválasztott mellett.
Azért jó ez a nyárvégi kormányválság, mert a román hírtelevíziók rajongói végre valami mást is láthatnak, hallhatnak, mint a caracali „rém” házában találtak elemzését és a rendőrt játszó műsorvezetők hisztérikus előadását.
Sok gazda és agrárvállalkozó farmján megfordultam az utóbbi hónapokban Erdélyben. Olyanok portáján is jártam, akik agrárpályázatok és bankkölcsönök segítségével újították fel telephelyüket, gépparkjukat, de egyik esetben sem a pénz bizonyult a legnagyobb gondnak.
Minden bizonnyal létezik a romániai választópolgárok egy rétege, amelynek meggyőződése, hogy nyomós érvek vezettek a bukaresti balliberális koalíció felbomlásához, a 2016-os parlamenti választás előtt kötött politikai kényszerházasság már semmiképpen sem húzhatta tovább.
Tulajdonképpen semmi rendhagyó nem történt az idei tanévkezdés apropóján. A rendszer évről ...
Ma újabb fejezet kezdődik a Románia egyik legnépszerűbb lakosságtámogató programját övező idegeskedésben.
Kőkemény, hamisítatlanul balkáni politikai játszmák révén próbálja megtartani hatalmát ...
