Pataky István

Pataky István

Fény a brüsszeli alagút végén

2019. szeptember 12., 09:562019. szeptember 12., 09:56

2019. szeptember 12., 10:042019. szeptember 12., 10:04

Az Európai Unió intézményeinek személyi összetétele ezernyi kis és nagy kompromisszum eredményeként áll össze, vezető pozíciókba sokszor saját hazájában is súlytalan, választási győzelemre alkalmatlan, de az uniós nagyhatalmaknak épp szürkeségük miatt megfelelő figurák kerülnek.

Nincs víziójuk, üres jelszavakat ismételgetnek csupán, de nyakukba hullott pozíciójuk révén fontosaknak, befolyásos politikusoknak képzelik magukat. Ez az állapot is hozzájárult ahhoz, hogy Brüsszel mára a világpolitika mellékszereplője lett. A problémát lassan kezdik észrevenni azok is, akik eddig minden bíráló szóra Európa-ellenességet kiáltottak. Csakhogy a megoldásban, a változtatás mikéntjében távol van még a közös nevező.

A rozsdásodó brüsszeli rendszer mégis az enyhe javulás irányába indult. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság élén valóságos felüdülés Jean-Claude Juncker után. A német politikus minden nyilatkozatával azt üzeni, hogy tiszta lappal, az előítéleteket félretéve igyekszik megújítani a testület működését. Ettől még az Unió politikáját továbbra sem ő fogja meghatározni, az többnyire a párizsi elnöki hivatalban és a berlini kancellárián dől el.

Mi az, amivel Von der Leyen megpróbál újítani? Először is mellőzi az utóbbi években mindent meghatározó ideológiai lózungokat. A pragmatikus, erőt sugárzó, gazdasági és külpolitikai pozícióit érdekei szerint erősíteni próbáló Unió helyett egy ideológiai szövetséggé zsugorodott Brüsszel. Az Európai Bizottság elnöke felismerte, hogy ennek a közösségnek a tagjait nem elsősorban az egység ideája hozza lázba, hanem az okos együttműködésen alapuló közös érdekérvényesítés.

Az új testület összetétele ettől még nem lesz jobb vagy rosszabb, mint az előző, de befolyása és hitelessége nőhet abban az esetben, ha vezetője kitart elképzelése mellett. Nem kérdés ugyanis, hogy Ursula von der Leyen hamarosan a támadások kereszttüzébe kerül. Brüsszel önjelölt ideológiai komisszárjai már az Európai Parlamentben pellengérre állítják egyes biztosok jelölésének elfogadása miatt. Akkor kezdődik csak el igazán Von der Leyen munkája.

De nézzük, jól járt-e Románia, illetve Magyarország a rájuk osztott portfóliókkal? Bukarest és Budapest is azt a „tárcát” kapta, amit eredetileg megcélzott. El lehet viccelődni a román rátermettségen a közlekedést illetően, nyilván Rovana Plumbot nem is kerülik el a bírálatok a strasbourgi szakbizottsági meghallgatáson, de ettől még Romániáé marad ez a kiemelten fontos terület. Bukarestet ezerszer temették az uniós elnökség átvétele után, aztán – elsősorban profi külügyi bürokratái révén – mégiscsak zökkenőmentesen levezényelte a félévet.

Magyarország számára több szempontból is diplomáciai siker Trócsányi László pozíciója. A volt igazságügyi miniszter jelölése ellen is számítani lehet újabb bírálatokra a magyar jogállamért aggodalmaskodó brüsszeli ideológusok részéről, de a „tárcát” már nem tudják elvenni Magyarországtól. Az Unió szomszédság- és bővítéspolitikájáért felelős biztosi poszt révén Budapest az évek óta egyengetett külpolitikai céljait brüsszeli színekben is képviselheti. A visegrádi négyek szövetsége mellett Magyarország erősítené az észak–dél irányú térségbeli együttműködést, ehhez pedig hozzátartoznak a nyugat-balkáni államok. Ezen belül Szerbia uniós csatlakozásának segítése, a nagyon jó magyar–szerb kapcsolatok mellett, az EU határain belülre vágyó vajdasági magyarság miatt is érdeke Budapestnek.

És akkor még nem beszéltünk a kárpátaljai magyarok sorsát megnehezítő Ukrajnáról, amelynek mostantól a magyar EU-biztossal kell tárgyalnia európai integrációs vágyairól. Hosszú évek után, most talán ismét érdemes lesz figyelni az Európai Bizottságra.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.