2011. augusztus 31., 09:562011. augusztus 31., 09:56
Első látásra a főtéren sétálók azt hihetik, a különös szerzetek valamiféle reklámkampányt folytatnak, talán valamelyik gyógyszergyártó legújabb vívmányát népszerűsítik. Amikor azonban a ruházatukon és az ernyőkön szereplő feliratok kiolvashatóvá válnak, kiderül, a fiatalok nem a biztos gyógyírt ajánlják, hanem éppen ellenkezőleg: sérelmeik orvoslásáért kiáltanak.
Ezt a tiltakozási formát találták ki ugyanis a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület tagjai, miután a polgármester, illetve a helyi önkormányzat nem engedélyezte, hogy a MOGYE diszkriminatív chartája ellen hangot emelők köztéren, közösen nyilváníthassák ki véleményüket. Ez az intézkedés azt sugallja, a városvezetés román fele fél valamitől. Amikor végül a fasiszta, kommunista, rasszista és soviniszta jellegű, illetve az ország biztonságát veszélyeztető rendezvények korlátozásáról szóló törvénycikkelyre hivatkozva utasították el a főtéri tüntetés engedélyezését, ismét világossá vált, a többségi nemzet képviselői a lehető legképtelenebb ötletekkel is képesek előállni csak azért, hogy nehogy az történjen, amit a magyarok akarnak. És hogy mindezt miért teszik? Mert attól félnek, hogy a dominanciára nevelt román lakosság a magyarok tömege láttán meghökken, kérdőjelek merülnek fel benne, és talán elgondolkodik azon, hogy végül is miért nem hallgatjuk meg őket?!
Egyelőre kimutathatatlan, felmérhetetlen, hogy a kolozsvári román lakosság körében milyen formában csapódott le a magyar napok rendezvénysorozata. Az viszont biztos, hogy a kincses város Főterét megtöltő tömeg látványa erőteljes hatással bírt – és nem csak a többségiek számára, hiszen a templomokban, tanintézetekben, kocsmákban szétszórt magyarság ily szépen egybegyűlve olyasféle energiával töltődött fel, ami leginkább a végre itthon vagyok érzésével hasonlítható össze.
Marosvásárhelyen pont ezt a biztos alapot akarják aláaknázni. És ez ellen csak egyféleképpen lehet védekezni: folytonosan táplálni kell amazok félelmét olyan jellegű megnyilvánulásokkal, amelyek az amúgy láthatatlan össze- és megtartó erőről tanúskodnak.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.