2012. december 10., 09:232012. december 10., 09:23
Biztosan lesznek olyanok, akik megkérdik, mit akar ez a nyarat hozó fecskékkel, amikor még az igazi tél is javában várat magára. Nekik, a mindenkori kételkedőknek üzenem, hogy nem az évszakokkal van nekem elszámolnivalóm, hanem jelképesen érdekel az a bizonyos fecskeküszöb. Mondjuk egyszerűbben úgy, hogy a szülővárosom pofásabbá válása miatt.
A napokban már éppen meghatódtam egy elsők közt jelentkező kis csivitelő láttán, de hamar elvették a kedvemet a lelkendezéstől: a színházi fesztivál miatt lezárták a színház melletti utat az egyszerű halandók gépkocsijai számára, de kitettek egy táblát, amin elnézést kértek a kerülő kényelmetlenségéért. Hurrá! Végre! Ugyanakkor váratlanul – már nem is tudom, hányadjára – túrni kezdték a városközpontot. Csak úgy egyszerűen, se szó, se beszéd.
Ezzel az első fecske sztorno! Sebaj, felröppent egy újabb első – a látszólagos (?!) képzavar tökéletesen megfelel az elmondandó akciónak: évek óta csak gyűl, csak gyűl a galambpiszok a város legszívében lévő Bazár átjáróban, eddig nem tellett egy seprűre és egy-két veder vízre. Az illetékesek mentségére legyen mondva, időnkét megpróbálták eltakarni ilyen-olyan bódékkal a főutcai bejáratot, de attól a guanó még nem tűnt el, legföljebb nem volt annyira szembeötlő.
Most aztán elkezdték a takarítást – háromszoros hurrá! Csakhogy... Igen, ezzel is baj lett: a helyi sajtóban azt olvastam, hogy engedély nélkül láttak neki a pucoválásnak. Hoppá, ezek szerint takarítani tilos?! Én már ezen sem csodálkoznék. Na de időközben beszerezhették az engedélyeket, mert úgy néz ki, csak kialakul valami abból az építészeti remekből.
És eddig még nem hoztam szóba, pedig magamban nagyon értékeltem, hogy az idei városnapon nem a központban rendezték az ízléstelen vásári, körhintás hacacárét, hanem ott, ahol annak a legjobb helye van, az egyik park játszóterén. Most is csak nagyon halkan említem, mert félek, hogy a csiricsáré bódékkal el fogják rútítani az ünnepekre készülődő város központját. Azért volna olyan sürgős végre rendeletben megszabni, és szigorúan be is tartatni, hány fecske elengedhetetlen a változást hozó tavaszhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok