2012. szeptember 13., 09:432012. szeptember 13., 09:43
Hogy a román Justitia hatalmát szimbolizáló szemfedő, kard és mérleg jelkép csupán, és nem tükrözi a valóságban az igazságos jogot, amely előtt mindenkinek egyenlőnek kellene lennie, azt az is bizonyítja, hogy az EU-nak meg sem fordul a fejében megszűntetni a hazai igazságszolgáltatás megfigyelését. És mindezt Brüsszel nem azért teszi, mintha bedőlne a romániai politikusok untig hangoztatott, ki-ki érdekének megfelelően előadott véleményének, miszerint az igazságszolgáltatás politikai távirányítással működik.
Az uniós illetékesek nagyon jól tudják: ha feloldanák a monitorozást, a politikusok – közülük elsősorban a hatalmon lévők – hiénaként vetnék magukat az igazságszolgáltatásra, amely maradék függetlenségét is elveszítené. Erre legutóbb a bukaresti parlament szolgált konkrét példával, amikor a képviselők – élen Borbély Lászlóval és Victor Dobréval – fényes diadalt arattak az igazságszolgáltatás fölött, meghiúsítva az RMDSZ-es és liberális politikus elleni bűnvádi eljárás beindítását.
Az alsóház gyakorlatilag a nyomozó hatóság fölébe helyezte magát, és kimondatlanul is azt üzente: a jog igenis különbséget tesz egyes emberek között, előtte nem mindenki egyenlő. Ettől függetlenül persze megtörténhet, hogy Borbély is, Dobre is ártatlan, és az ügyészség által megfogalmazott gyanú mindkettejük esetében megalapozatlan.
Csakhogy ezt még véletlenül sem a parlament, a politikai osztály tiszte megállapítani, hanem a mindenkit megnyugtató verdikt kimondását rá kell szépen bízni a bíróságra. Ellenkező esetben visszaforgatjuk az idő kerekét egészen odáig, amikor az állampárt székházában születtek ítéletek egyesek bűnösségéről és ártatlanságáról, a törvényszéknek pedig csak tudomásul vételi joga maradt. Esetünkben a hazai politikum soha nem mossa le magáról, hogy egyszerűen falazott a két képviselőnek, akinek ügyében a maga hatáskörébe vonta az ítélethozatal jogát. Borbély – szavai szerint – megkönnyebbült képviselőtársai döntése nyomán. A helyében mi nem mögéjük bújva bizonygattuk volna ártatlanságunkat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok