VEZÉRCIKK – Hiába, különleges érzék kell ahhoz, hogy valaki a legváratlanabb helyzeteket is ki tudja használni politikai marketingre.
2017. január 09., 19:312017. január 09., 19:31
És mivel ebben az országban a tél (is) váratlan jelenségnek számít, minden feltétel adott. Nem kevés televíziós újságírói pályafutással a háta mögött Bukarest főpolgármestere élőben, legalább öt hírtelevízióban egyenes adásban, adóvevővel a kezében kéri számon a beosztottaitól a fővárosi utak és járdák állapotát, a hóeltakarítás ütemét, a tömegközlekedés működését. Persze ettől még nem kerül több hóeke az utcákra, nem lesz vékonyabb a hóréteg az utakon, a cél azonban kipipálva: néhány bűnbak menesztésével és a normális állapotok színlelésével sikerült elvinni a show-t.
Amúgy semmi új a nap alatt: egy évszaknak már megint sikerült meglepnie egy egész országot. Hiába a meteorológusok figyelmeztetése, hiába az ember élettapasztalata – miszerint a tél velejárója a hó és a fagy, nem ritkán pedig a hóvihar –, az átlagos mennyiségben lehullt csapadék miatt Románia keleti megyéiben országutak, autópályák napokig járhatatlanok, települések pedig elszigetelve maradtak. Nehezen lehet felfogni, miként érheti meglepetésszerűen a hatóságokat a korszerűnek mondott 21. században, a tudomány és a technológia előrehaladása közepette az, hogy nyáron kánikula van, a nagy esőzések nyomán árvizek szoktak kialakulni, télen pedig fennakadást okozhat a közlekedésben a hó, a jég.
A különböző színskálában kibocsátott riasztásokat látva-hallva az az érzése támad az embernek, mintha soha nem tapasztalt, szélsőséges (vagy hogy sajtónk kedvenc kifejezésével éljünk: extrém) időjárás köszöntött volna kontinensünkre, ezen belül különösen szűkebb pátriánkra. Holott gondoljunk bele: évtizedekkel ezelőtt, amikor a mostaninál is nagyobb volt a hó és a hideg (apropó, tudja valaki, hogy a jelenlegi Romániában 1942-ben mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 38,5 fokot a brassói Botfaluban?), és még katasztrófavédelem se létezett, nem állt le az élet, nem bénult meg a közlekedés.
Persze senki nem várja el, hogy a hóeltakarítással megbízott cégek röptében kapják el a hópelyheket, vagy hogy különleges alakulatok előmelegítsék az utakat a gépkocsik előtt. Viszont tarthatatlan, hogy az árvízvédelmi munkálatok csak akkor gyorsulnak fel ebben az országban, ha az államfő vagy a miniszterelnök gumicsizmát húzva terepszemlét folytat, a hó pedig akkor tűnik el az utakról, ha elolvad. Ennél egy kicsivel többet elvárni igazán nem jelent elrugaszkodott igényt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!