2009. január 04., 22:312009. január 04., 22:31
Lehet, hogy a Télapó profi besurranótolvajként kezdte, csak jött az elmebaj. Ne szülessenek filmek, amik megmagyarázzák a Télapó legendáját! Alszom, és álmomban felkiáltok: hohohóóó! És napközben a Télapó megöregszik, utódot keres, meghal, másik kell, megnősül, férjhez megy (az utóbbi egyelőre vicc volt). Mára elég az ünnepből. Nyolcra legyél a Goldban. Késsél félórát, mert én is annyit kések. Hoztad a lemezt, amit ígértél? Nem, én Kolozsváron szilveszterezek. Ja, és még valami. Boldog karácsonyt! Utópia?
Már tavaly szilveszterkor megfogadtam, hogy nem lesznek újévi fogadalmaim. A szilveszteri pezsgőzés a pezsgőgyártók manipulációja lehet, hogy a pórnép egy évben legalább egyszer kiürítse a raktárakat, mert évközben csak a sznobok isszák ezt az italt. Bor buborékkal. Micsoda hülyeség! A szilveszteri virslievést megértem. Valami olyan kaját kellett találni, amit részegen is el lehet készíteni. Megállíthatatlanul megyünk bele az újévbe. Valaki kitalálja, hogy kint az utcán koccintsunk, mert az menő.
Az utca nyílt harctér. Frontvonal. Petárdák, tűzijátékok sortüze, imbecillis, kakofonikus, vak lárma. Lövik szét az óév seggét. Idén is az újév fog nyerni. Na bumm. Te visszaeveznél a másik partra? Valamelyik emeletről öt petárda a lábunk előtt landol. Sebezhetőek vagyunk, nincs légvédelem. Csak tartom a pezsgőmet, a kérdezőre nézek, és a válaszon gondolkodom. Szóval áteveztél a másik partra, mert távolról szebbnek tűnt, de amikor átérsz rájössz, hogy mégis az előző parton voltak szebbek a gyümölcsök. Már nagyon éhes vagy. Te visszaeveznél? Fene tudja. Boldog új évet! Totális másnapossággal indul az év. Mindig azt várjuk, hogy elkezdhessünk valamit. Kezdeni mindig szeretünk. Hogy mi? Frászt eveznél te vissza. Elment az a hülye eszed?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok