2012. november 23., 08:022012. november 23., 08:02
Európai uniós illetékesek ugyanis – mint mindig – most is találtak valami olyasmit, ami ezeknél lényegesen égetőbb, és sokkal mélyebben érinti a kontinens polgárainak mindennapjait. A szégyenpadra vont bűnös ezúttal Szlovákia.
De ha valaki esetleg azt hinné, hogy a magyarokat és németeket mai napig is kollektív bűnösnek tekintő Beneš-dekrétumok vagy a fasiszta gyakorlatot idéző állampolgársági törvény miatt, akkor megint csak téved. Ezek a jelek szerint még mindig nem ellentétesek az EU alapértékeivel. Szemben a nemrég kibocsátott kéteurós emlékérmével, amelyen Cirill és Metód szentek feje körül glória virított.
Ez akkora impertinencia, hogy azonnal mozgásba lendült az EU illetékes mechanizmusa, és az Európai Bizottság több tagállammal egyetemben felkérte Szlovákiát, hogy távolítsa el az érmékről a glóriákat, merthogy azok sértik a vallási semlegesség elvét. Jómagam köztudottan nem tartozom a hívő, vallásos emberek közé, de azért még mindig jobban tudok azonosulni olyasvalakivel, aki nem harsányan, de mégis határozottan, mindennapi tevékenysége során folyamatosan megéli keresztény/keresztyén hitét, és annak szellemében cselekszik, mint olyan emberrel, aki szinte már vallásos fanatizmussal éli meg ateizmusát, és azt úton-útfélen hirdetve minősíti elmaradott, középkori csökevénynek hívő embertársait.
Pedig az Európai Unió – mint ahogy a mostani intézkedés is jelzi – ez utóbbi magatartást vállalja fel, amikor a vallási semlegesség jegyében már a pénzérméket is cenzúrázza. Igaz, mit is várhatnánk, amikor az EU meghatározó alapértékei között a keresztény örökség nem számít szalonképesnek, holott az mindenféle teológiai vonzat nélkül egyszerűen történelmi tény. De hát ez van – a jelenséget a legjobban a jakobinus fanatizmusban gyökerező kommunizmus írta le, amely alapvetését „A múltat végképp eltörölni” elvében találta meg.
Az a kommunizmus, amely amúgy a glóriával szemben jelképével, a vörös csillaggal egyetemben továbbra is szalonképesnek számít az Unióban. Mert az EU a sokszínűség közössége, amelyben az igazi értékek örökérvényűek és elpusztíthatatlanok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok