2012. július 16., 09:522012. július 16., 09:52
De jól hangzott, nagyot dobott a terméken, és még a legszőrszálhasogatóbb piszkálódó sem mondhatta például, hogy hazugság, Európában azt sem tudják, mi az az – egyébként „falmelléki” – forrásvíz, nemhogy szomjaznának rá. A baj ott kezdődött, amikor már nem csupán az ezt-azt gyártó cégek dobták be a kispénzű halacskák számára az eurocsalit, hanem a nagyobb fogásra ácsingózó szolgáltató vállalatok. Az akkoriban fellendülő építkezéseken, pénz- és bankügyi háttércégek vagy obskúrus nyomtatványokat piacra dobó kiadók háza táján alig-alig lehetett nem euróval kezdődő nevűt találni.
Csakhogy hamar kiderült, hogy az Euroilyen-olyan feliratú munkazubbonyok mögött az átkosból megörökölt jó öreg munkamorálért dobog a „dolgozó” szíve, és természetesen (?!) úgy végzi az elvállalt feladatot, ahogy azt annak idején megtanulta: inkább nem végzi, mint végzi, s ha netán a csoportból épp őrá kerül a munkát mímelő mozgássor elvégzésének dolga, akkor biztos lehet benne, hogy legalább négyen figyelik elmerülten dohányozva közben, nehogy véletlenül túlhajtsa magát. Így aztán sikerült is jó gyorsan lejáratni a csali nevet, helyesebben nem is lejáratni, inkább megfosztani lényegétől. Kiüresíteni, jól hangzó burokká degradálni. Voltak viszont ezeknek a csali nevű cégeknek olyan hiszékeny alkalmazottaik, akik meg voltak győződve arról, hogy nyugatabbra csak el kell rebegniük előző munkahelyük nevét, mindenki hasra esik, és azonnal alkalmazzák őket.
Mondanom sem kell, hogy sehonnan nem jött ilyesfajta tömeges elesésről szóló hír, az „euroság” ugyanis arrafelé nem a feliratokban, kiírásokban, vagyis nem a burokban nyilvánul meg, hanem annak tartalmában. Ha pedig a burok üres vagy majdnem az, nem ér az egész semmit. Ahogy ahhoz sem kell száz évet közelítő tapasztalattal rendelkezőnek lenni, hogy széles ívben elkerüljük a magát feddhetetlenül becsületesnek hirdető embert. Ilyesmit ugyanis nem magunkról szokás mondani. Hát így kerüli el kicsi avagy nagyhal a csillogó eurocsalit.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.