2012. augusztus 16., 09:402012. augusztus 16., 09:40
Bizonyára Önök között is akadnak ilyenek vagy olyanok, akik saját bőrükön tapasztalják ezt a gyalázatot. Nos, akkor figyeljenek, mert jó hírem van. Az esélytelenségnek ezennel vége. Jól hallották. Sőt! Az esélyegyenlőségnek is vége. Mostantól, kérem, mindenkinek annyi esélye lehet, amennyit csak akar. A kötelező szerénységgel hadd tegyem mindjárt büszkén hozzá: én már az esélyesek közé tartozom.
A szerencse az egyik mobiltelefon-szolgáltató jóvoltából mosolygott rám. Üzenetet kaptam, melyben az állt, hogy nyerhetek autókat, eurókat, efféléket. Erre persze csak legyintettem, de a lényeg még csak ezután következett: újabb üzenetben már arról tájékoztattak, hogy ingyen kaptam ötven esélyt, és ezt további húszezer extra eséllyel gyarapíthatom válaszüzenet küldésével, mindössze 99 centért.
Hiszen ez egészen fantasztikus – gondoltam –, ennyi esély ilyen potom áron! Küldtem is a választ sebtében. Naná hogy! Ezután napi rendszerességgel érkeztek az üzenetek, és általuk hamarosan több tíz, sőt százezer esélyem lett. Aztán úgy jártam, mint a viccben a nyuszika, aki addig cipelte be az előnyöket a házba, míg végül behozhatatlan előnyre tett szert, és kint kellet hagynia az ajtó előtt. Mert, ugye, mit kezdjek én ennyi eséllyel? Most már nyugodtan hátradőlhetnék, hiszen én vagyok a toronymagas esélyes, de ez valahogy nem tesz igazán boldoggá.
Az én boldogulásomhoz végül is elég, ha temérdek esélyem közül egyet-kettőt kihasználok. Igazságtalan volnék, ha mind megtartanám magamnak, úgy döntöttem, inkább elosztogatom. Mától kezdve szeretettel várom kedves esélytelen embertársaim jelentkezését. A legalacsonyabbtól a legmagasabb szintig bárkit ki tudok segíteni.
Több tízezer esélyt adhatok a világnak a válságból való kilábalásra, betegnek a gyógyulásra, fiatalnak az érvényesülésre, sportolónak éremre, nemzetnek a megmaradásra. Nagylelkű és egyébként megfizethetetlen szolgálatomért cserébe mindössze annyit kérek, dobjanak már össze néhány centet a telefonszámlámra.
Vincze Gyula
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.