2011. augusztus 12., 09:582011. augusztus 12., 09:58
Ezen az alapon indítottak eljárást egy magyarországi politikus ellen, amiért Kolozsvár feliratú táblát helyezett ki a kincses város határában, Marosvásárhelyen pedig többek között a gyülekezési törvény azon cikkelye alapján nem engedélyezték az orvosi egyetemért szervezett tüntetést, amely a közerkölcsöt sértő rendezvények betiltásáról rendelkezik. Persze ez csak az ügy tragikomikus része – az orvosi egyetemen zajló magyar oktatás fejlesztéséért szervezett megmozdulás ugyanis a hatóságok szerint rasszista, sovén, államcsíny elkövetésére irányuló vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető, a közrend megsértésére alkalmas rendezvény is lehet. Ez pedig azon, 1989 előtti elvet idézi, miszerint az országban élő kisebbség léte veszélyt jelent a román államra nézve. A marosvásárhelyi önkormányzat illetékes hatósága a főtéri megmozdulás betiltásával, illetve annak indoklásával a homogén, minden egyéb nemzetiségtől mentes nemzetállam 19. századi, hagymázas eszményének szolgálatába állt.
Hiszen ezáltal elvitatta a jogot a Romániában élő magyaroktól arra, hogy igényeiket szabadon, nyilvánosan előterjeszthessék, azokért utcára vonulva békésen tüntethessenek. Ezzel legitimálta az orvosi egyetem vezetésének korábbi, hasonló szellemiségben fogant döntéseit, amelyekkel egyrészt csökkenteni kívánta a magyar hallgatók számára fenntartott helyeket, másrészt megtorpedózta a magyar tagozat létrehozását. Ami pedig egyértelműen a magyar közösség elleni lépés, hiszen magyar értelmiség, magyar orvosok híján a magyarok elesnek azon joguktól, ami a román nemzetiségű polgárokat megilleti: az anyanyelv használatától a mindennapokban. A gazdasági válság miatti elégedetlenségből fakadó bűnbakkeresés és egyes román politikusok, intézményvezetők szélsőséges uszítása egyre veszélyesebb méreteket ölt. A legszomorúbb az, hogy nem fogják fel: a magyargyűlölet szítása, a konfliktusok gerjesztése csak az instabilitást növeli – tehát saját maguknak, saját országuknak ártanak. Ami talán mégiscsak erkölcstelenebb dolog, mint magyarnak lenni.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
szóljon hozzá!