Rostás Szabolcs

2019. június 24., 08:18

Ennél több kell, hogy ne fájjon úgy Trianon

A román külügyminisztérium újfent csillapíthatatlan késztetést érzett arra, hogy belerúgjon a magyarokba, és mindezt néhány hét leforgása alatt immár másodjára teszi meg.

Először az úzvölgyi katonai temetőnél történt incidens kapcsán bizonyította be a román diplomácia, hogy teljes mértékben elveszítette a realitásérzékét, magyarellenességért pedig nem kell a szomszédba mennie. A Teodor Meleșcanu irányította bukaresti külügy nem átallotta azt állítani, hogy a magyar tisztségviselők szították a Székelyföld és Moldva határán található világháborús sírkert kapcsán a feszültséget, miközben a román fél „folyamatosan nyugalomra intett, és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott”. És persze akkor is hazudott a román tárca, amikor azt állította, hogy az úzvölgyi temetőfoglalás idején „a résztvevők sem egymással, sem a rendfenntartókkal szemben nem folyamodtak erőszakhoz”. Hiszen ország-világ látta, tapasztalta, miként rondított bele Dormánfalva önkormányzata és polgármestere az eleddig a románok többsége által is magyarnak tudott katonai temetőbe a betonkeresztek megannyi hatályos törvényi előírást áthágó felállításával. Mint ahogy arról is meggyőződhetett mindenki, akinek van szeme és füle hozzá, hogy kik viselkedtek erőszakosan, barbár módon, és kik ragaszkodtak a tiltakozás békés formájához, minden áron elkerülve a provokációra adandó választ.

A román külügyminisztérium tehát nyilvánvalóan kockára tette a békés román–magyar együttélést, az államközi viszonyt, amikor a valóságot elferdítő állásfoglalásaival feszültséget gerjesztett többség és kisebbség között, indokolatlanul hergelve Magyarországot. Ezt egyértelműen így látják azok – a magyar politikusok – is, akik korábban óriási becsben tartották Teodor Meleșcanut, kiváló diplomatának tartva a tárca élén a kilencvenes években is megfordult, a román külügyi hírszerzést is irányító liberális politikust. Azt a külügyminisztert, aki két és fél évvel ezelőtt még „erkölcsi kötelességének” nevezte, hogy a bukaresti diplomácia vezetőjeként fejlessze Románia és Magyarország kapcsolatait, mivel 1996-ban román részről éppen ő írta alá Temesváron a magyar–román alapszerződést.

Nos ugyanez a miniszter többször is bebizonyította, hogy teljesen alkalmatlanná vált a tisztség betöltésére szakmai és erkölcsi tekintetben egyaránt. Ezt támasztja alá többek között, hogy fikarcnyi felelősséget sem volt hajlandó vállalni az európai parlamenti választás idején a külföldi szavazókörzeteknél történt áldatlan állapotok miatt, amikor román állampolgárok ezreit fosztották meg attól, hogy éljenek szavazati jogukkal. De óriási baklövést követett el Meleșcanu akkor is – geopolitikai értelemben is tanúbizonyságát adva hozzá nem értésének –, amikor az elmúlt időszakban lezajlott moldovai rezsimváltás kellős közepén először nem ismerte el a Brüsszel, Moszkva és Washington által egyaránt ejtett chișinăui oligarcha bukását, valamint a szocialisták és a Nyugat-barát erők hatalomra kerülését.

Részben ezeket a balfogásokat leplezendő, részben a magyarkártya bevetésével saját pótolhatatlanságát bizonyítandó, a Meleșcanu-féle tárca nekiment a budapesti Országgyűlésnek, amely a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját. És persze megint csak hazudik, hiszen Magyarország nyilvánvalóan nem törekszik a történelem átírására, revizionista álláspontok hangoztatására, sőt a kifogásolt határozatban is leszögezi: támogatja az állami szuverenitás elvét. Vagyis Budapest nem akarja visszacsatolni Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt vagy a Vajdaságot, „mindössze” azt akarja hangsúlyosan kifejezni, hogy száz év elteltével is igazságtalannak tartja Magyarország szétdarabolását, ezeknek a magyarlakta területeknek az elcsatolását. A trianoni diktátum ellenére pedig azt vallja, hogy a határtologatások nyomán több országban szétszórt magyar közösségek egy nemzetet alkotnak, amelyek az országhatárok ellenére is összetartoznak.

Mármost verhetik a román diplomácia illetékesei a feneküket napestig a földhöz, ez attól még tény marad. Bukarestnek mérhetetlenül többet kellene tennie annak érdekében, hogy ne fájjon úgy Trianon.

 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Pataky István 2019. július 02., kedd

Új bábmozgatók Dăncilă felett

 A Szociáldemokrata Párt (PSD) kongresszusán pártelnökké választott szőke kormányfő érezhetően magabiztosabban mozog a politikában, de nem kétséges, hogy csupán epizódszerep jár neki a Dragnea utáni nagy átmenetben.

Vélemény
Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Balogh Levente: Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...

Makkay József: Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy ...