Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ennél több kell, hogy ne fájjon úgy Trianon

2019. június 24., 08:182019. június 24., 08:18

2019. június 24., 09:012019. június 24., 09:01

A román külügyminisztérium újfent csillapíthatatlan késztetést érzett arra, hogy belerúgjon a magyarokba, és mindezt néhány hét leforgása alatt immár másodjára teszi meg.

Először az úzvölgyi katonai temetőnél történt incidens kapcsán bizonyította be a román diplomácia, hogy teljes mértékben elveszítette a realitásérzékét, magyarellenességért pedig nem kell a szomszédba mennie. A Teodor Meleșcanu irányította bukaresti külügy nem átallotta azt állítani, hogy a magyar tisztségviselők szították a Székelyföld és Moldva határán található világháborús sírkert kapcsán a feszültséget, miközben a román fél „folyamatosan nyugalomra intett, és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott”. És persze akkor is hazudott a román tárca, amikor azt állította, hogy az úzvölgyi temetőfoglalás idején „a résztvevők sem egymással, sem a rendfenntartókkal szemben nem folyamodtak erőszakhoz”. Hiszen ország-világ látta, tapasztalta, miként rondított bele Dormánfalva önkormányzata és polgármestere az eleddig a románok többsége által is magyarnak tudott katonai temetőbe a betonkeresztek megannyi hatályos törvényi előírást áthágó felállításával. Mint ahogy arról is meggyőződhetett mindenki, akinek van szeme és füle hozzá, hogy kik viselkedtek erőszakosan, barbár módon, és kik ragaszkodtak a tiltakozás békés formájához, minden áron elkerülve a provokációra adandó választ.

A román külügyminisztérium tehát nyilvánvalóan kockára tette a békés román–magyar együttélést, az államközi viszonyt, amikor a valóságot elferdítő állásfoglalásaival feszültséget gerjesztett többség és kisebbség között, indokolatlanul hergelve Magyarországot. Ezt egyértelműen így látják azok – a magyar politikusok – is, akik korábban óriási becsben tartották Teodor Meleșcanut, kiváló diplomatának tartva a tárca élén a kilencvenes években is megfordult, a román külügyi hírszerzést is irányító liberális politikust. Azt a külügyminisztert, aki két és fél évvel ezelőtt még „erkölcsi kötelességének” nevezte, hogy a bukaresti diplomácia vezetőjeként fejlessze Románia és Magyarország kapcsolatait, mivel 1996-ban román részről éppen ő írta alá Temesváron a magyar–román alapszerződést.

Nos ugyanez a miniszter többször is bebizonyította, hogy teljesen alkalmatlanná vált a tisztség betöltésére szakmai és erkölcsi tekintetben egyaránt. Ezt támasztja alá többek között, hogy fikarcnyi felelősséget sem volt hajlandó vállalni az európai parlamenti választás idején a külföldi szavazókörzeteknél történt áldatlan állapotok miatt, amikor román állampolgárok ezreit fosztották meg attól, hogy éljenek szavazati jogukkal. De óriási baklövést követett el Meleșcanu akkor is – geopolitikai értelemben is tanúbizonyságát adva hozzá nem értésének –, amikor az elmúlt időszakban lezajlott moldovai rezsimváltás kellős közepén először nem ismerte el a Brüsszel, Moszkva és Washington által egyaránt ejtett chișinăui oligarcha bukását, valamint a szocialisták és a Nyugat-barát erők hatalomra kerülését.

Részben ezeket a balfogásokat leplezendő, részben a magyarkártya bevetésével saját pótolhatatlanságát bizonyítandó, a Meleșcanu-féle tárca nekiment a budapesti Országgyűlésnek, amely a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját. És persze megint csak hazudik, hiszen Magyarország nyilvánvalóan nem törekszik a történelem átírására, revizionista álláspontok hangoztatására, sőt a kifogásolt határozatban is leszögezi: támogatja az állami szuverenitás elvét. Vagyis Budapest nem akarja visszacsatolni Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt vagy a Vajdaságot, „mindössze” azt akarja hangsúlyosan kifejezni, hogy száz év elteltével is igazságtalannak tartja Magyarország szétdarabolását, ezeknek a magyarlakta területeknek az elcsatolását. A trianoni diktátum ellenére pedig azt vallja, hogy a határtologatások nyomán több országban szétszórt magyar közösségek egy nemzetet alkotnak, amelyek az országhatárok ellenére is összetartoznak.

Mármost verhetik a román diplomácia illetékesei a feneküket napestig a földhöz, ez attól még tény marad. Bukarestnek mérhetetlenül többet kellene tennie annak érdekében, hogy ne fájjon úgy Trianon.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia

Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Páva Adorján

Páva Adorján

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.