2011. július 05., 09:232011. július 05., 09:23
Sőt megkockáztatjuk, hogy radikális döntésével – melynek nyomán kamerákkal figyelték meg az érettségiző diákokat, kiszűrendő a puskázókat, a csaláson ért maturandusokat pedig kíméletlenül kiküldték a vizsgáról – épp hogy ő volt az, aki végre egyértelműen fényt derített arra, hogy az eddigi rendszer menthetetlenül rossz, hiszen legalább felerészben olyan diákokat bocsát ki az iskolapadokból, akik az első komolyabb megmérettetésen csúfos kudarcot vallanak.
Szó sincs azonban arról, hogy ezzel máris beírta volna a nevét a romániai oktatás aranykönyvébe. Most ugyanis csak a nulladik órában vagyunk, amolyan „ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni, viszont innen szép felállni” helyzetben. Egyértelmű: nem csupán a közoktatás rendszerét és a számonkérés, a vizsgáztatás módszereit kell gyökeresen újragondolni, de a pedagógusképzés mikéntjén is változtatni kell.
Nem tartható tovább a mennyiség minőséggel szembeni előnyben részesítése, vagyis az, hogy az ország fejlettségét kizárólag azzal mérjük, hány embernek van érettségi vagy egyetemi diplomája, ezért boldognak-boldogtalannak oklevelet adunk, ha érdemes rá, ha nem. Persze érthető, ha minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke diplomás ember legyen, ezért már eleve gimnáziumba íratná, ahonnan jobb eséllyel jut majd be egyetemre.
Azonban nem minden gyerek rendelkezik a továbbtanuláshoz szükséges képességekkel. Éppen ezért ugyanolyan hangsúlyt kellene fektetni a szakoktatásra, a szakközépiskolák fejlesztésére és működtetésére is, mint a gimnáziumokéra, hiszen jól képzett szakemberekre is ugyanúgy szükség van, mint a felsőfokú diplomával rendelkezőkre. Ebben az esetben viszont a szakközépiskolákban eleve értelmetlen ugyanolyan vizsgakövetelményeket támasztani a diákokkal szemben, mint a továbbtanulásra felkészítő gimnáziumokban. A megoldás a kétszintű érettségi bevezetése lehetne – ez talán mind a diákok, mind a tanárok és szülők körében kevesebb frusztrációt eredményezne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!