2011. október 25., 09:372011. október 25., 09:37
Az alaphangot a biztosok téves tájékoztatása adta meg. Erre azonnal reagáltak a magyar érdek-képviseleti szervezetek, és jött is a statisztikai hivatal közleménye, mely szerint az egyazon háztartásban lakók valóban bediktálhatják távol lévő társuk, családtagjuk nemzetiségét is. Ezután a székelység vállalására buzdító, ismeretlen eredetű plakátok borzolták a kedélyeket, a cenzus kezdete után pedig azonnal a futószalagon jelzett rendellenességekre irányult a figyelem. Az etnokulturális jellemzőkre vonatkozó kérdések feltevésének elmulasztása, az otthonuktól éppen távol lévő polgárok nyilvántartásba vételének megtagadása, ceruzák és radírozható golyóstollak használata – a visszaélések száma egyre nőtt, és sajnos kiderült, még a segítségnyújtásra hivatott személyek sincsenek, jobban mondva, a hiányos módszertan miatt nem is lehetnek mindennel tisztában.
Az i-re az Országos Statisztikai Hivatal szóvivője tette fel a pontot vasárnapi bejelentésével, miszerint a válaszadók nem kötelesek megadni személyi számukat. Annak ellenére cselekedhetnek így, hogy korábban mindenki azt hangoztatta, a polgárok nyugodtan vetessék nyilvántartásba magukat, akár több helyszínen is, ugyanis az egyezést kiszűrik a személyi szám alapján, és csak az egyik űrlapot veszik majd figyelembe. Bár a személyi szám közlése adatvédelmi szempontokból nézve is aggályos, Romániában más biztos mód nincs arra, hogy egy személyt csak egyszer regisztráljanak.
Tegnap már az említett rendelkezésnek ellentmondó nyilatkozatok is elhangzottak, de ebben a fejetlenségben senki sem garantálhatja, hogy egyes háztartásokban nem vesznek nyilvántartásba akár fiktív személyeket is. És ezzel minden bizonnyal nem Mari néni a hatodikról fog visszaélni. A legelkeserítőbb ugyanakkor, hogy vélhetően senki halandónak nem lesz rálátása arra, miként dolgozzák majd fel az űrlapokon szereplő, remélhetőleg valós adatokat. Így attól is tartani lehet, hogy például Mari néni mellé utólag beköltöztetik tanti Măriét is, aki nem is létezik, de köszöni, jól van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok