2012. augusztus 01., 09:372012. augusztus 01., 09:37
Nemcsak az elemzőknek, hanem a referendum főszereplőinek is feltűnt, hogy Románia Kárpátokon túli vidékeinek lakói sokkal nagyobb arányban járultak urnákhoz, mint az erdélyiek, akiknek jelentős többsége látványosan elkerülte a szavazókörzeteket. Csakhogy miközben sokan az adott régiók választópolgárainak politikai szimpátiájával – jelesül a jobb- vagy a baloldalhoz, illetve a Traian Băsescuhoz fűződő viszonyukkal – magyarázzák a jelenséget, megkockáztatható, hogy ennél sokkal többet nyomtak a latban a kulturális ismérvek.
Egyszerűen arról van szó, hogy az erdélyi lakosság – nagyon fontos: magyarok és románok egyaránt – ingerküszöbét immár jócskán túllépte a Dâmboviţa-parti politika kulturálatlansága, a közbeszéd elzüllése. A transzszilvanizmus egyik kortárs román elkötelezettjét, a kolozsvári Sabin Ghermant parafrazálva: elege lett Romániából. Hangsúlyozni kell, ez az elszakadási törekvés elsősorban nem politikai-jogi, hanem kulturális értelemben nyilvánult meg Erdélyben. Módszereit és nyelvezetét tekintve a politikát manapság már nem művelik, hanem csinálják Bukarestben – olyan is a színvonala.
Másrészt az is szomorú, hogy kevés kivételtől eltekintve a fővárosban egyszerűen nem létezik a szakmai etikára, a pártatlanságra valamit is adó sajtó, a hírtelevíziók politikai elkötelezettsége, leplezetlen manipulációja csöpög a képernyőről. Az államfő iránt táplált gyűlöletükben az Antena-tröszt megmondóemberei oda vetemedtek, hogy gyalázni kezdték Románia ezüstérmet szerzett cselgáncsozóját, amiért két küzdelem között arra már nem szakított időt Londonban, hogy elmenjen szavazni.
Ugyanakkor az sem volt kevésbé gyomorforgató, hogy a referendum kampányának hajrájában a felfüggesztett és az ideiglenes államfő felváltva adta a kilincset annak a sajtóbrigantinak a szennycsatornájánál, aki – Románia következő elnökének kikiáltva magát – éjt nappallá téve köpködi „leendő elődeit”. És akkor csodálkozik még valaki, hogy a Kárpátokon innen egyre kevesebben vevők az ilyen mutatványra?
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.