Balogh Levente
2022. április 15., 10:042022. április 15., 10:04
Hogy a magyar ellenzéknek még mindig nem igazán sikerült levonnia a megfelelő következtetéseket a csúfos választási kudarc után, azt az is jelzi, hogy még mindig nem mondott le egyik párt elnöke sem.
Hogy a magyar ellenzéknek még mindig nem igazán sikerült levonnia a megfelelő következtetéseket a csúfos választási kudarc után, azt az is jelzi, hogy még mindig nem mondott le egyik párt elnöke sem. Ehelyett igyekeznek a felelősséget rátolni a közös miniszterelnök-jelöltre. Ami annyiban jogos, hogy a kampány során mindent és mindennek az ellenkezőjét is összehordó Márki-Zay Péter valóban sokat tett azért, hogy az ellenzéki összefogás elbukjon, de azért a részt vevő pártok vezetőinek felelőssége sem elhanyagolható.
Igaz, a maguk szempontjából egyesek akár még sikernek is tekinthetik az eredményt. Hiszen akad néhány olyan párt, amely önállóan indulva legfeljebb annyi voksot kapott volna, mint a Kutyapárt. Ilyen a Párbeszéd, de az LMP és az MSZP is sikeresen a parlamenti küszöb alá küzdötte magát az utóbbi években. Ennek fényében az, hogy országgyűlési frakciót alakíthatnak, már valóban eredménynek mondható.
Nem panaszkodhat Gyurcsány Ferenc sem. Igaz, a DK terhelt múltú elnöke az egyik legfőbb olyan tényező, aki miatt sokan sohasem szavaznának az összefogásra, de így is ő és pártja vált az ellenzék legfőbb vezető erejévé.
A Momentum is örülhet, hiszen Brüsszel után Budapesten is parlamenti erővé vált. A Jobbikban viszont van miért aggódni, egyértelmű, hogy az ellenzéki összefogás a Gyurcsányra és a balliberális pártokkal való együttműködésre nemet mondó jobbikos szavazók miatt ért el pocsék eredményt. A nagy kérdés most az, hogy milyen jövő vár a hat pártra, amelyre most egyértelműen nemet mondott a választópolgárok többsége.
Az megmutatkozott, hogy együtt sem képesek többre, mint külön-külön, az elkötelezett Orbán-fóbiásokon kívül nem tudott igazán tömegeket megszólítani a hat, elvileg teljesen más doktrínát képviselő és kizárólag a kormány leváltásának szükségességében egyetértő párt, mivel a polgárok többsége nem tekintette hiteles alternatívának őket.
Ezért kérdéses, van-e értelme a következő négy évben is fenntartani az együttműködést, hiszen fennáll a veszélye, hogy még tovább morzsolódik a pártok amúgy is kiábrándult szavazóbázisa.
Van ugyanakkor olyan ellenzéki párt is, amely tényleg felhőtlenül örülhet: a Mi Hazánk, amely jobbról előzve került be az Országgyűlésbe. A Mi Hazánk egyértelműen annak a nyertese, hogy a Jobbik összebútorozott a balliberális pártokkal: a szavazói úgy döntöttek, hogy Jakab Péterék nyugodtan váljanak a Gyurcsány-szextett részévé, de ők ebből inkább nem kérnek. Igaz, már a Mi Hazánk is elindult a jobbikosodás útján – már abban az értelemben, hogy hasonlóan a Jobbik politikusaihoz, akik gyalázni kezdték a határon túli magyarokat, amikor rájöttek, hogy nem terem sok babér számukra a körükben, az újdonsült parlamenti párt elnöke is beleállt abba a narratívába, amely csalásgyanút kiáltva komolyan veszi azt az egyértelműen diverziós szándékú esetet, amely során „véletlenül” találtak meg Marosvásárhely mellett részben megégett szavazólapokat.
Apropó határon túliak: az ellenzéki pártoknak van egy kicsi, de annál hangosabb értelmiségi szurkolótábora Erdélyben, amely a pluralizmus jegyében kiabál kígyót-békát mindenkire, aki nem a balliberális oldal híve – hitelességükről annyit, hogy a nagy pluralizmusfetisiszták egyike korábban a Krónika betiltását pedzegette, amiért nem az ő világnézetével egyező írásokat közöl.
Egyik szószólójuk Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter, aki szerint a magyar kormányoldallal szövetkezve az RMDSZ feladta a transzilvanizmust. Nos, miért állna ellentétben a magyar nemzet egységességének hangsúlyozása azzal, hogy az erdélyi magyar közösséget bizonyos kulturális sajátosságok – ha csak kis mértékben is – megkülönböztetik az anyaországitól, ahogy a többi elszakított országrészben élőket is? Vagy ha esetleg a transzilvanizmus alatt azt érti valaki, hogy a különbségek túlhangsúlyozásával a szétfejlődés útját támogatja, azzal csak kárt okoz az erdélyi magyar közösségnek. Bár persze lehet, egyszerűen csak azt tartják frusztrálónak, hogy az erdélyi magyarok többsége a konzervatív oldallal rokonszenvez. Aki pedig attól tart, hogy a nemzet egységét hirdető kormánnyal szimpatizáló többség miatt tartják majd nemzetbiztonsági kockázatnak a magyarokat Romániában, azt megnyugtatjuk: anélkül is annak tartanak. Ráadásul kissé fonákul hangzik a transzilvanizmus számonkérése épp azon oldal részéről, amelynek hangadói a budapesti ellenzéki sajtóorgánumokban fejtik ki értékes publicisztikai tevékenységüket, és előszeretettel importálják a balliberális oldal retorikáját, amely a tolerancia jegyében mindenkit megbélyegez és kirekeszt, aki nem ért vele egyet.
Aztán rajongásuk budapesti tárgyaival együtt csodálkoznak, hogy az emberek elsöprő többsége nem kér belőlük és az ideológiájukból.
Balogh Levente
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Páva Adorján
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Gazda Árpád
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Balogh Levente
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
szóljon hozzá!