2012. október 26., 10:172012. október 26., 10:17
Hogy ezt maga Bajnai is így gondolja, az bizonyítja, hogy az általa vezetett Haza és Haladás Alapítvány is csatlakozott az Együtt 2014 mozgalomhoz, amely a kormányváltást tűzte zászlajára. Ez azonban még nem tűnik elégségesnek a Fidesz leváltására, hiszen a legfontosabb, parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki erők kimaradtak belőle.
A Jobbik szélsőjobbos párt lévén természetesen szóba sem jöhet, így marad a jelenleg legnagyobb ellenzéki alakulat, az MSZP és az LMP. Az MSZP és annak elnöke kényelmetlen helyzetben van. Hiszen Mesterházy Attila minden bizonnyal személyesen szeretné kihívni Orbán Viktort, ráadásul azáltal, ha beállna Bajnai mögé, az országot a 2010-es csődhelyzetbe kormányzó erők egyik legfőbb képviselőjével vállalna közösséget. Igaz, az is tény, hogy az MSZP volt a 2010-ben óriásit bukó kormánypárt, de egy ilyen gesztussal azt sugallná, hogy nem tanult semmit a hibákból, és nem bán semmit.
Az LMP részéről pedig végképp öngyilkos lépés lenne besorolni egy ilyen „olajfa koalícióba”, hiszen ezzel a saját nevét tagadná meg. Az LMP-t ugyanis éppen azzal a jelszóval hívták életre, hogy szakítani kell az eddigi politikai kultúrával – Bajnai támogatásával így épp azt bizonyítanák, hogy mégsem lehet más a politika.
Hiszen nem kéne elfelejteni, hogy 2010-ben konkrétan a most magát középre pozícionálni próbáló Bajnai kormányát váltották le olyan intenzitással a választók, hogy az kétharmados Fidesz-győzelmet eredményezett, még ha a bukáshoz a korábbi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc tevékenysége is hozzájárult. (Amúgy e koalíció esélyeit leginkább rontó tényezők egyike éppen az, hogy a vállalhatatlanná vált Gyurcsány is támogatja.) Persze mindettől függetlenül, ha belelovalják magukat abba a paranoiába, hogy az országban diktatúra van, összeállhat a „szivárványkoalíció” – azonban ezzel számos résztvevő veszítheti el a maradék hitelességét is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok