2012. július 13., 07:442012. július 13., 07:44
Aki nem az USL hithű szimpatizánsa, nem ostoba vagy – ami még rosszabb – elvakult, a tények tiszteletét fölösleges luxusnak tekintő balliberális megmondóember, annak Ponta brüsszeli fogadtatása, illetve az ott folytatott tárgyalásai utáni pálfordulása láttán be kell látnia: az uniós vezetők is úgy értékelik, hogy a bukaresti kormány támadást intézett a jogállami intézmények ellen annak érdekében, hogy teljhatalomra tegyen szert, ezért akár szankciók kilátásba helyezésével is megkísérelték rászorítani az európai alapelvek tiszteletben tartására.
Bár Ponta korábban megpróbálta úgy beállítani a helyzetet, mintha csak a jobboldali politikusok bírálnák a kormányt, a vele azonos pártcsaládba tartozó szocialista Martin Schulz EP-elnök nyilatkozatai egyértelművé tették: a kritika nem egyoldalú. Miután a vele folytatott tárgyalást követően Ponta pártja korábbi álláspontját felülírva ígéretet tett arra, hogy az államfő leváltásáról szóló népszavazáson tiszteletben tartják az alkotmánybíróság érvényességi küszöbre vonatkozó ítéletét, biztosak lehetünk abban, hogy a megbeszélés a legkevésbé sem kedélyes, elvtársias légkörben zajlott. Úgyhogy mindazoknak, akik az EU-szervek Magyarországgal szembeni eljárásainak hangosan tapsikoltak, most, ha következetesek, a brüsszeli fellépést látva el kell ismerniük: Pontáék bizony tilosban járnak.
Persze ebben semmi örvendetes nincs, sőt. A legkevésbé sem jó hír, ha hivatalos megerősítést nyer, hogy az ország vezetői felrúgják a jogállamiság alapelveit. A kérdés az, megpróbálnak-e tovább trükközni, illetve hogy elnyerik-e érte méltó büntetésüket. Ha mástól nem, legalább a polgároktól a legközelebbi választáson.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.