VEZÉRCIKK – Az iskolai beiratkozások időszakában legalább annyi energiát kellene fektetni a mozgósításba, mint egy önkormányzati vagy parlamenti választás kampányában.
2017. március 08., 23:112017. március 08., 23:11
Hiszen nem túlzás azt állítani, hogy itt dől el minden: az a magyar szülő, aki az előkészítő osztálytól kezdve román tannyelvű oktatási intézménybe íratja be gyermekét, nagy valószínűséggel lemondhat arról, hogy unokája magyarul meséljen neki kedvenc játékáról, állatáról.
Sajnos az efféle hibás, rossz, tévhitekre alapozó döntések tömkelegével lehet találkozni főleg a szórványban, ahol a magyar gyermekek több mint fele nem anyanyelvén tanul. Hiába a megannyi cáfolat, ellenpélda, az így határozó szülők fő érve továbbra is az, hogy a poronty „jobban érvényesül”, ha többségi környezetben nő fel. Nem számít, hogy mássága, mondjuk „érthetetlen, kimondhatatlan” neve vagy eleinte hiányos nyelvismerete, akcentusa miatt szűnni nem akaró vegzálásoknak lesz kitéve. Nem számít, hogy egy olyan kultúrába vetik bele a gyereket, amely sok esetben ismeretlen számára, ez az új, idegen szellemű világ pedig gyakorlatilag elnyeli, saját arcára formálja az addig általa megtapasztalt közösségi értékek zömét.
Nem számít, hogy ezzel a döntéssel a szülő gyakorlatilag megfosztja csemetéjét az egyik legcsodálatosabb „útravalótól”, amit az élet adott neki: az anyanyelvétől, amelyet sohasem fog igazán megismerni. Ezt pedig nem csak az utód, hanem a döntést meghozó szülő is megsínyli, hiszen a magyar nyelv egyre inkább ki fog szorulni a családi társalgásból is. Az meg ugye végképp nem számít, hogy tinédzserként minden bizonnyal románul fogja először valaki fülébe súgni azt a szót, hogy szeretlek.
Mi, erdélyi magyarok szeretünk közösségben gondolkodni. Ilyenek vagyunk, ennyi maradt nekünk. Már csak ezért sem tekinthetjük magánügynek a rokonunk, barátunk, szomszédunk döntését, amikor kicsije beiskolázás előtt áll. A szülő ugyanis nem csupán oktatási intézményt, tannyelvet választ gyermekének, hanem életet is. Az anyanyelv pedig olyan eredendő támaszt nyújt neki, amely nemhogy megnehezíti, hanem biztos kiindulópontként egyértelműen könnyebbé teszi az eligazodást a világban. A vegyes házasságban született gyermekek szintén csak nyernek azzal, ha magyar iskolába járnak, hiszen egyik „felük” nem sorvad el, mindkét kultúra értékeit megismerhetik, ha magyarul és románul is tanulnak. Ezt az üzenetet kell eljuttatni azokhoz a családokhoz, ahol mindez valamilyen oknál fogva nem természetes, nem magától értetődő.
Bort, búzát, békességet! – az újév küszöbén szoktuk egymásnak kívánni. A mindennapi étel- és italszükséglet biztosításán túl a békességre való felhívás napjaink felértékelődött, időszerű üzenete.
Van abban valami szimbolikus, hogy a román külügy éppen akkor ad ki rosszalló nyilatkozatot egy, a Trianon előtti Magyarországot ábrázoló atlasz miatt, amikor hathatós magyar közreműködéssel gyakorlatilag eltűnik a két ország közötti trianoni határ.
Gratulálunk a PSD-nek és a PNL-nek: másfél év után sikerült ismét tető alá hozniuk ugyanazt a koalíciót, amelyet tavaly az RMDSZ kipenderítésével ők maguk robbantottak szét – csak éppen kitartó munkájuk eredményeként támogatottsága gyengébb, mint akkor.
JEGYZET – Harmincöt évvel ezelőtt új történelmi korszakba léptünk. A meghurcolt papjával merész szolidaritást vállaló temesvári református gyülekezetben kipattanó szikra lángra lobbanásához nyilván más tényezők is szükségeltettek.
Alaposan keresztbe tettek a zökkenőmentes kormányalakítási és államfőjelölt-állítási terveknek a Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) aktuális és expolitikusai.
Előszeretettel ringatjuk magunkat abban az illúzióban, hogy mennyi tanulságot vontunk le a koronavírus-járvány történéseiből. Pedig dehogy.
Szép fejlődés: alig néhány nap alatt a választási manipulációtól a szélsőjobboldali összeesküvésig jutott a romániai elnökválasztási káosz forgatókönyve. És innentől már azért egy kicsit gyanúsabb az egész ügy.
Az alkotmánybíróság úgy járt el, mint a futballpályán az utolsó védő, aki buktatja az ellenfél kapura törő csatárát. Tudja, hogy nem szabályos, amit csinál, de úgy ítéli meg, hogy csak így hárítható el az azonnali veszély.
Ez közel volt: az alkotmánybíróság az utolsó pillanatban meghozott példátlan döntéssel elejét vette annak, hogy a romániai polgároknak vasárnap két rossz közül a kisebbikre kelljen szavazniuk az államfőválasztás második fordulójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!