2011. augusztus 22., 05:492011. augusztus 22., 05:49
Most viszont Băsescu ismét elővette az ötletet. A rendszer bevezetésének rációja elvileg az lenne, hogy kedvezőbb helyzetbe hozza az egykor általa elnökölt, és hozzá ma is feltétlenül lojális Demokrata-Liberális Pártot, hiszen ez a rendszer a nagy pártok számára kedvez a kisebbek rovására. A nagyobb támogatással rendelkező alakulatok ugyanis rendszerint az első két hely valamelyikén végeznek a választókerületek zömében, így attól függetlenül, hogy egy- vagy kétfordulós a rendszer, ők küldhetik a legtöbb képviselőt a parlamentbe. Csakhogy kérdéses, hogy jelenleg nagy pártnak számít-e a PDL. A gazdasági válság nyomán bevezetett megszorítások és a krízishelyzet kezelésére való szinte teljes képtelenség ugyanis alaposan megkoptatta a demokrata-liberálisok népszerűségét, így akár még az is megtörténhet, hogy a most ellenzéki szociáldemokraták és a liberálisok is megelőzik őket, ami a PDL-s szempontból legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetén akár azzal is járhat, hogy be sem jut a parlamentbe. Számunkra azonban nem a PDL sorsa a legérdekesebb, hanem a magyar képviseleté. Egy hat-hét százalékos támogatottságú párt ugyanis egy ilyen rendszerben általában statisztaszerepre van kárhoztatva – kivéve azon régiókat, ahol erős a támogatottsága. Így a három székely megyében, illetve Biharban és Szatmárban – és talán Szilágyban – az RMDSZ elvinné a mandátumok zömét, de a szórványmegyék magyarsága képviselet nélkül maradna. Băsescu javaslata tehát külön veszélyt jelent a magyarokra nézve. A kérdés most az, hogy az államfő komolyan gondolja a dolgot, vagy egyszerűen csak tematizálni akarja a közbeszédet a választások előtti
utolsó évben – hogy addig se a PDL–RMDSZ-kormány mérsékelten sikeres tevékenységéről legyen szó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok