2011. augusztus 22., 05:492011. augusztus 22., 05:49
Most viszont Băsescu ismét elővette az ötletet. A rendszer bevezetésének rációja elvileg az lenne, hogy kedvezőbb helyzetbe hozza az egykor általa elnökölt, és hozzá ma is feltétlenül lojális Demokrata-Liberális Pártot, hiszen ez a rendszer a nagy pártok számára kedvez a kisebbek rovására. A nagyobb támogatással rendelkező alakulatok ugyanis rendszerint az első két hely valamelyikén végeznek a választókerületek zömében, így attól függetlenül, hogy egy- vagy kétfordulós a rendszer, ők küldhetik a legtöbb képviselőt a parlamentbe. Csakhogy kérdéses, hogy jelenleg nagy pártnak számít-e a PDL. A gazdasági válság nyomán bevezetett megszorítások és a krízishelyzet kezelésére való szinte teljes képtelenség ugyanis alaposan megkoptatta a demokrata-liberálisok népszerűségét, így akár még az is megtörténhet, hogy a most ellenzéki szociáldemokraták és a liberálisok is megelőzik őket, ami a PDL-s szempontból legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetén akár azzal is járhat, hogy be sem jut a parlamentbe. Számunkra azonban nem a PDL sorsa a legérdekesebb, hanem a magyar képviseleté. Egy hat-hét százalékos támogatottságú párt ugyanis egy ilyen rendszerben általában statisztaszerepre van kárhoztatva – kivéve azon régiókat, ahol erős a támogatottsága. Így a három székely megyében, illetve Biharban és Szatmárban – és talán Szilágyban – az RMDSZ elvinné a mandátumok zömét, de a szórványmegyék magyarsága képviselet nélkül maradna. Băsescu javaslata tehát külön veszélyt jelent a magyarokra nézve. A kérdés most az, hogy az államfő komolyan gondolja a dolgot, vagy egyszerűen csak tematizálni akarja a közbeszédet a választások előtti
utolsó évben – hogy addig se a PDL–RMDSZ-kormány mérsékelten sikeres tevékenységéről legyen szó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok