Kiss Judit

2019. május 06., 08:39

Egy ötlet mint öngól

Senki nem vitathatja, hogy a romániai magyar diákoknak joguk lenne ahhoz, hogy épp annyi eséllyel induljanak a nagybetűs Életbe, és úgy érvényesüljenek a hazai társadalomban, mint többségi társaik.

Tudjuk azonban, hogy ez számos tényező eredményeként megannyi vonatkozásban egyelőre nem valósul meg. Az sem vitatható, hogy a magyar környezetben élő, tanuló gyerekek, fiatalok boldogulásához elengedhetetlenül szükséges lenne, sőt egyenesen érdekükben áll, hogy ne csak értsék, hézagosan ismerjék, hanem helyesen beszéljék is az állam nyelvét. Azonban jól tudjuk, egyelőre ez is vágyálom, hiszen – amint azt lassan évtizedek óta mondogatjuk, érdemi előrelépés azonban nem történik – ezernyi sebből vérzik oktatási rendszerünk egésze, amelynek a magyarok szempontjából egyik legmélyebb sebe, hogy az iskolarendszer, az oktatási törvény, a tananyag milyensége és a követelményrendszer korántsem segít abban, hogy a gyerekek hatékonyan elsajátítsák az állam nyelvét. Magyarán: az iskolában nem tanulnak meg románul, hiszen nem tanítják meg őket.

Akut probléma, hogy nagy részüknek még mindig ugyanazon mérce szerint kell számot adniuk romántudásukról, mint többségi társaiknak. Ahhoz, hogy átmenjenek az érettségi vizsgán, Grigore Urechétől Nichita Stănescuig széltében-hosszában ismerniük kell a román irodalmat, ékes, elegáns irodalmi nyelven kell értekezniük magasztos témákról – ez azonban persze korántsem feltételezi, hogy beszélik is, a hétköznapokban használni is tudják az állam nyelvét. Holott a kézenfekvő az lenne, hogy az iskolapadban töltött 12 év alatt megtanuljanak románul kommunikálni olyan szinten, hogy nyelvtudásuk hiánya ne okozzon gondot a továbbtanulásban, munkavállalásban s a többi. A kisebbségi diákokkal azonban nemhogy megszerettetné a románt az iskolarendszer, de sokszor elriasztja a tanulástól életidegen követelményeivel, módszereivel. Ez a nyers valóság, ez történt az elmúlt évtizedekben, ez történik ma is, és ha a realitás talaján maradunk, könnyen belátható, hogy aligha fog mindez változni a közeljövőben.

Ez a dolog egyik része. A másik az: bár számos próbálkozás, kezdeményezés született az elmúlt években-évtizedekben arra vonatkozóan, hogy pozitív irányba változzon a helyzet, épkézláb, reális, célirányos és kézzelfogható eredménynek tekinthető lépés kevés történt ez irányban. Sajnos nem nevezhető annak a Magyar Polgári Párt múlt heti kezdeményezése sem: az alakulat az oktatási törvényt módosító javaslatot terjeszt a parlament elé, mondván, a kisebbségi diákokat diszkriminálják a kötelező iskolai megmérettetéseken (hatodik osztály végén a kötelező felmérőn, a nyolcadikos kisérettségin, valamint az érettségin), hiszen eggyel több vizsgát kell tenniük, mint többségi társaiknak.

Hogy többet kell tanulniuk, mert anyanyelv és irodalomból is számot kell adniuk tudásukról, az a kisebbségi lét 20–21. századi természetrajzából adódóan természetesnek tekinthető. Egyébként jegyezzük meg halkan, talán nem válik kárukra, ha intenzíven készülniük kell az érettségire magyarból éppúgy, mint románból. Az az ötlet pedig, hogy ne kelljen románból is érettségizniük, finoman szólva is életidegen, életképtelen. Valószínűleg nem itt van a kutya elásva, és nem effajta „huszárvágással” kellene orvosolni a problémát, hanem azt kellene mihamarabb elérni, hogy a kisebbségi gyerekek olyan módszerekkel, tantervek szerint tanulják az állam nyelvét, hogy közelebb kerüljenek az aktív nyelvtudáshoz, ami nélkül ugye elképzelhetetlen az itthoni boldogulásuk. Hiszen ha nem kellene érettségizni románból, borítékolható, hogy sok diák úgy értelmezné majd, nem is kell megtanulniuk az állam nyelvét, ez pedig finoman szólva is öngól lenne.

Bár jól tudjuk, hogy az iskolában sajnos legtöbb esetben nem tanulnak meg románul, ha nem készülnének fel az állam nyelvéből az érettségire, még hátrányosabb helyzetbe lökné őket. Bár az MPP javaslatának vannak célirányosabb részei is (például az, hogy ha egy székelyföldi településen önálló iskola jár a román gyermekeknek, akkor ugyanez a jog illetné meg a szórványban élő magyar diákokat is), üdvös lenne, ha egy effajta, a rendkívül kényes és sokrétű problémát érintő indítványt körültekintőbben, megannyi gyakorlati szempontot figyelembe véve alkotnának meg az illetékesek. Máskülönben nem lesz belőle más, csak egy ötletszinten maradó képzeletbeli öngól.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
2 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2019. július 18., csütörtök

Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Vélemény
Kiss Judit: Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó ...

Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Balogh Levente: Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...