VEZÉRCIKK – „Először fordul elő velem, hogy szégyellem magam amiatt, hogy ebben az országban élek. Románok = tolvajok.” Nem, nem a kolozsvári Sabin Ghermannak lett elege ismét Romániából, és még csak nem is egy forrófejű erdélyi magyarnak a többségi honfitársaival szembeni kifakadásáról van szó.
2017. február 01., 19:572017. február 01., 19:57
Andreea Răducan olimpiai és világbajnok tornásznál szakadt el a cérna azok után, hogy az előzetes aggályok és tiltakozások dacára a bukaresti kormány módosította a büntető törvénykönyvet és a bűnügyi perrendtartást. Az intézkedés nyomán a kolozsvári Aurelia Cristea volt parlamenti képviselő, egykori miniszter arra hivatkozva lépett ki a PSD-ből, hogy nem kívánja többé a nevét adni a kormánypártot irányító „bűnözői csoporthoz\". Lassan országszerte mindennapossá válnak az utcai tüntetések, bukaresti lakosok és panziótulajdonosok ingyenszállást biztosítanak azoknak a vidékieknek, akik részt kívánnak venni a fővárosi megmozdulásokon.
Ha esetleg eddig valaki nem érezte volna át a tavaly decemberi parlamenti választáson hatalomra jutott román balliberálisok leplezetlen szándékának súlyosságát, hát a fenti reakciók alapján megvilágosodhat. Azok után, hogy a Grindeanu-kormány kedden este előzetes bejelentés nélkül, suttyomban tűzte napirendjére a rendkívül vitatott és bírált rendelet- és törvénytervezeteket, immár senkinek se legyenek kétségei afelől, hogy a választási csalónak minősülő Liviu Dragnea és a többek között hamis tanúzással vádolt Călin Popescu-Tăriceanu vezette koalíció hadat üzent az igazságszolgáltatásnak, megpróbálva gátat szabni a korrupcióellenes küzdelemnek is.
No de ne essünk az RMDSZ hibájába, és ne ragadjunk le csupán a Btk.-módosítás formájánál. Elvégre ennél is vérlázítóbb maga az intézkedés tartalma, az, hogy számos bűncselekményt – közöttük mindenekelőtt a hivatali visszaélést, a hanyag kezelést, az érdekellentétet és a bűnpártolást – „megszelídített\" a háttérből Dragnea által, és mindenekelőtt a PSD-elnök megmentése érdekében dróton rángatott bábkormány. A Dragneán kívül politikusok és köztisztviselők – és ne feledjük: vádlottak – százait tisztára mosó kormány kevesebb mint egy hónappal a beiktatása után elérte, hogy nagyobb veszélyt jelent a demokráciára és a jogállamiságra, mint bármelyik eddigi elődje az elmúlt 27 évben.
Ezek után felmerül a kérdés: miként lehet megálljt parancsolni ennek a politikai bányászjárásnak? Bár a Btk.-módosítás az alkotmánybíróság asztalára kerül, a taláros testület valószínűleg nem tudja megakadályozni annak tíz napon belül történő hatálybalépését. Egyedül abban bízhatunk, hogy a tiltakozó akciók, a népharag, valamint a Brüsszelből, Berlinből és Washingtonból érkező nemtetszések hatására maga a kormány fog visszakozni, elejét véve a súlyos és mély politikai válságnak, ne adj isten, az utcai zavargásoknak. Végeredményben Dragnea és bandája nemcsak a romániai demokrácia és jogállam megroppanását kockáztatja, hanem azt is, hogy egy politikai klikk miatt milliók fogják szégyellni, hogy közük van ehhez az országhoz.
Donald Trump győzelme nyomán nem oldódnak meg a világ gondjai egy csapásra, sőt gazdasági tervei miatt Európa is aggódhat, de esély nyílhat a háborús konfliktusok lezárására, magyar szempontból pedig gyökeres változás várható a jó irányba.
A körülmények úgy hozták, hogy a világ nagyon sok országában rendeztek választásokat ebben az évben.
Ha a kétségbeesett vagdalkozással ötvözött szánalmas vergődés olimpiai sportág lenne, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) Nicolae Ciucă elnökkel az élen komoly éremesélyekkel indulhatna.
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.
Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.
Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.
Rekordokat dönt a román állam költségvetési hiánya. A túlköltekező kormány valahogy kihúzza a választásokig, de hogy utána mi lesz, arról csak rossz sejtések vannak.
A végén még oda lyukadunk ki, hogy Klaus Iohannis politikai jövője fontosabb Románia sorsánál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!