Nagyot tévednek, akik azt hiszik, hogy Gigi Becali elítélése mérföldkő a román sportélet megtisztulásához vezető úton.
2013. május 22., 09:332013. május 22., 09:33
És nem csak azért, mert a Steaua tulajdonosa olyan tetteiért (telekspekuláció és önbíráskodás) bűnhődik, amelyeknek semmi közük nincs a labdarúgáshoz. És még csak azért sem, mert a messianisztikus fantazmagóriáival hírhedtté vált egykori juhászban nyoma sincs a bűntudatnak és a megbánásnak. Médiabohócként alighanem a rácsok mögül is éppen elég lerágni való csontot szolgáltat majd azoknak a sportcsatornáknak, amelyek tényezővé és véleményvezérré tették őt ebben az országban, és amelyeknek nagy része alighanem csődbe menne, ha ő valóban eltűnne a porondról.
Becali lecsukása mellett ugyanis másodrangú hírré vált, hogy elítélésével egy időben a legfelsőbb bíróság visszautalta másodfokra az átigazolási pénzek elsikkasztásával vádolt nyolc klubvezető és játékosügynök perét. Olyan emberekről van szó, akik már jóval Gigi Becali feltűnése előtt is mozgatták a szálakat a romániai futballban, akik elsősorban a kilencvenes évek és az ezredforduló vadkapitalizmusában aratták le labdarúgók tehetségének gyümölcseit. Olyan figurákról, akik immár ügyeik elévülésére játszva próbálják a végtelenségig húzni a most újratárgyalásra visszaküldött pert, követve a politikusok által kitaposott, jogértelmezések állandó csűrésére-csavarására épített utat. Ezek az emberek élelmességüknek, rámenősségüknek, ravaszságuknak, gátlástalanságuknak, illetve a sportbürokrácia útvesztőiben teljesen járatlan ügyfeleik naivságának köszönhetően nem vetettek, csak kaszáltak – szemben a Steaua primitíven őszinte tulajdonosával vagy a vele együtt, az elmúlt évtizedben feltűnő többi futballbefektetővel, akik előbb hozták a sportba a pénzt, mielőtt profit formájában kivitték volna a sikerek hozadékát.
Becali hűvösre tételével pürrhoszi győzelmet aratott a román igazságszolgáltatás. Az igazi jómadarak helyett csupán a leghangosabban rikácsoló papagáj akadt fenn a hálóban.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
szóljon hozzá!