Nagyot tévednek, akik azt hiszik, hogy Gigi Becali elítélése mérföldkő a román sportélet megtisztulásához vezető úton.
2013. május 22., 09:332013. május 22., 09:33
És nem csak azért, mert a Steaua tulajdonosa olyan tetteiért (telekspekuláció és önbíráskodás) bűnhődik, amelyeknek semmi közük nincs a labdarúgáshoz. És még csak azért sem, mert a messianisztikus fantazmagóriáival hírhedtté vált egykori juhászban nyoma sincs a bűntudatnak és a megbánásnak. Médiabohócként alighanem a rácsok mögül is éppen elég lerágni való csontot szolgáltat majd azoknak a sportcsatornáknak, amelyek tényezővé és véleményvezérré tették őt ebben az országban, és amelyeknek nagy része alighanem csődbe menne, ha ő valóban eltűnne a porondról.
Becali lecsukása mellett ugyanis másodrangú hírré vált, hogy elítélésével egy időben a legfelsőbb bíróság visszautalta másodfokra az átigazolási pénzek elsikkasztásával vádolt nyolc klubvezető és játékosügynök perét. Olyan emberekről van szó, akik már jóval Gigi Becali feltűnése előtt is mozgatták a szálakat a romániai futballban, akik elsősorban a kilencvenes évek és az ezredforduló vadkapitalizmusában aratták le labdarúgók tehetségének gyümölcseit. Olyan figurákról, akik immár ügyeik elévülésére játszva próbálják a végtelenségig húzni a most újratárgyalásra visszaküldött pert, követve a politikusok által kitaposott, jogértelmezések állandó csűrésére-csavarására épített utat. Ezek az emberek élelmességüknek, rámenősségüknek, ravaszságuknak, gátlástalanságuknak, illetve a sportbürokrácia útvesztőiben teljesen járatlan ügyfeleik naivságának köszönhetően nem vetettek, csak kaszáltak – szemben a Steaua primitíven őszinte tulajdonosával vagy a vele együtt, az elmúlt évtizedben feltűnő többi futballbefektetővel, akik előbb hozták a sportba a pénzt, mielőtt profit formájában kivitték volna a sikerek hozadékát.
Becali hűvösre tételével pürrhoszi győzelmet aratott a román igazságszolgáltatás. Az igazi jómadarak helyett csupán a leghangosabban rikácsoló papagáj akadt fenn a hálóban.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!