Fotó: Krónika/Archív
BÚCSÚ A NAPILAPTÓL – A friss kávé illatára kikelsz az ágyból, beleszürcsölsz a csészédbe, és fellapozod az újságot... akarom mondani telefonod, merthogy a nyomtatott sajtó korszakának számomra most vége. Egy korszak, amit imádtam.
2023. január 01., 10:572023. január 01., 10:57
Ami számomra akkor indult, amikor még faxon kaptuk a sajtóközleményeket, amikor a sajtótájékoztatók beszélgetésbe torkolltak, amikor konkurens nyomtatott lapokkal „versengtünk”, és versenyt futottunk az idővel, hogy lapzártáig minden fontos információt továbbadjunk, hiszen az internet még gyermekcipőben járt itthon.
Tettük ezt magyarul, mert bár mindig is atipikus erdélyi újságíró voltam, úgy éreztem, a romániai magyar sajtó nem pusztán a tájékoztatást szolgálja, hanem örömforrása is annak, hogy anyanyelvünkön olvashatunk híreket, riportokat, publicisztikát.
Tettük ezt hosszú éveken át, próbálva alkalmazkodni a megváltozott fogyasztói szokásokhoz anélkül, hogy feláldoznánk szakmai elveinket. Persze a Krónika nem vész el, csak átalakul. Bizonyára már most is vannak olvasók, akik mosolyogva csomagolták ki a karácsonyi üveggömböt egy régi napilapból, nosztalgiával emlékezve vissza azon időkre, amikor a kiolvasott napilapok magasan tornyosultak a fal mellett az egyik hokedlin. Én pedig nem először búcsúzom, és bizonyára nem is utoljára. Hiszen a korszakzárás egyben egy új kezdet is. Szerencsésnek tartom magam, hogy részese lehettem egy darabka sajtótörténelemnek, és köszönöm neked, Tisztelt Olvasó, hogy éveken át beengedtél az otthonodba, hogy együtt kávézzunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Igencsak magasra emelték a bukaresti kormánykoalíció politikusai – Kelemen Hunorral az élen – a tétet a májusban esedékes megismételt elnökválasztás kapcsán. Talán egy kicsit túl magasra is.
A harmincöt évvel ezelőtti marosvásárhelyi események nagyon mélyen sokunk emlékezetébe vésődtek. Nekem mindenekelőtt az RMDSZ-székház ostroma jut eszembe a fekete márciusról.
Elöljáróban szögezzük le: örvendetes, hogy a szélsőjobboldali, magyargyűlölő szervezeteket és politikusokat éltető, összeesküvéselmélet-hívő Călin Georgescu nem lehet Románia elnöke. Eltiltása azonban magyar szempontból is veszélyes precedens lehet.
Elképedve olvassák a gépkocsivezetők a rendőrség büntetésözönéről szóló híreket, amelyek sokak számára úgy hatnak, mintha a közlekedésrendészet elszabadult hajóágyúként rontana a békés autósokra.
Elon Musk Romániát érintő posztolgatásai legalább egy percre gondolkodóba ejthetik az új amerikai politikai szuperhősöknek szurkoló erdélyi magyarokat is: tényleg ez az a sztori, aminek a végén mi is tapsolni fogunk ebben a nagyhatalmi Monopolyban?
Mi tagadás, egyik félnek sem válik dicsőségére az Ovális Irodában lezajlott vita – ám jó tanulság Zelenszkij és mindenki más számára, hogy aki kitartóan, teljes testsúlyát bevetve rázza a pofonfát, azt előbb-utóbb a feje búbjáig beborítja a termése.
Engedik-e indulni a bukaresti hatóságok Călin Georgescut a májusi államfőválasztáson? Kétségtelenül ez a kérdés foglalkoztatja jó ideje a romániai választóknak a közélet iránt érdeklődő részét, de persze magukat a politikai élet szereplőit is.
Baross Gábor egykori magyar közlekedési tárcavezető, a „vasminiszter” mintájára Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter megkaphatná a gázminiszter jelzőt – annyi megjegyzéssel, hogy igazából a nagyon gáz miniszter epitheton ornans illene rá.
A bűnüldöző szervek zéró toleranciát hirdettek az adócsalás ellen, ez tűnik ki a rendőrségi vizsgálatok ugrásszerű növekedéséből. Közben az adóhatóság is vadászik az adócsalókra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!