Egy hétvégén keresztül alig hallottunk a súlyos kommunikációs problémákkal küzdő, de azért kioktatóan utasítgató államfőről, a börtönbe zárt főnöke hiányában zavarban lévő szőke miniszterelnök asszonyról, az érezhetően súlyos válságát élő kormánykoalícióról és a kizárólag német, francia érdekek szerint politizáló régi és új ellenzékről. Még az RMDSZ sem rúgott labdába. Egyes politikusai ugyan igyekeztek valahogyan belecsimpaszkodni a szentatya reverendájába, de igyekezetük nem járt sikerrel. És a magyar párt örök vagy újdonsült ellenszurkolói is szomorúan vették tudomásul, hogy a közösségi oldalakon terjesztett olcsó viccelődéseik szánalmas próbálkozásokká törpültek a katolikus egyházfő programja iránt megnyilvánuló, mindent elsöprő érdeklődés mellett.

A bukaresti média mindvégig korrekt módon, a legtöbb esetben szakmailag felkészülten, az esemény súlyához illően számolt be Ferenc pápa látogatásáról. A szentatyát nemcsak Csíksomlyón, a fővárosban, hanem Iași-ban és Balázsfalván is jól szervezett rendezvényeken, meglepően nyitottan, civilizált módon fogadták. Ez nem feltétlenül természetes, hiszen mégiscsak egy olyan Romániába érkezett, amelynek lakossága túlnyomó többségében ortodox, s ahol a görögkeleti egyház súlya minden szempontból túldimenzionált. A katolikus egyházfő ökumenikus jellegű, kelet-európai körútján talán itt találta meg leginkább számításait, a katolikusok és ortodoxok közötti közeledésre való hajlandóságot. Ami egyáltalán nem mellékes egy olyan Európában, ahol intézményes szinten munkálkodnak a kereszténység visszaszorításán.

A pápa csíksomlyói látogatása, az ottani szentmise, az eső és sár ellenére összegyűlt több mint százezres tömeg egy hétvége erejéig visszahelyezte a világ térképére az erdélyi magyarságot. A szentatya emlékeztetett: a zarándokok, eleget téve őseik fogadalmának, minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. „Nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit, azonban ezek nem jelenthetnek akadályt vagy ürügyet, hogy meggátolják a vágyott testvéri együttélést” – mondta a katolikus egyházfő. Érdemes megjegyezni ezt a mondatot magyaroknak, románoknak egyaránt. Naponta csak egy rövid időre próbáljuk meg elengedni hamis felsőbbrendűségi érzéseinket, nevetséges előítéleteinket, indokolatlan félelmeinket. Kezdetnek ennyi is elég. A pápai üzenetet nem értők vagy azt másként értelmezők alighanem Erdélyt sem értik. Számukra maradnak az örökké zaklatott hétköznapok.