2011. szeptember 02., 14:022011. szeptember 02., 14:02
Eckstein lépése vészharangkongatásként is értelmezhető, ezzel a jól mediatizálható áldozattal próbálja meg felhívni a szélesebb közvélemény figyelmét a verespataki bányaberuházás veszélyeire. Traian Băsescu ugyanis az elmúlt hetekben az eddig bizonytalan projekt első számú támogatójává vált, több ízben is vehemensen hangoztatta azon véleményét, hogy – ciánveszély ide vagy oda – a verespataki aranyat és ezüstöt mindenképpen ki kell termelni. Miután pedig éppen Eckstein volt az, aki néhány évvel ezelőtt a ciántechnológia betiltását kimondó törvényt próbált elfogadtatni a parlamentben, a lemondás természetes lépésnek tekinthető. Meg kell ugyanakkor azt is jegyezni, hogy a tanácsosi tisztségből való távozás nem csupán az államfőnek és a közvéleménynek, hanem az RMDSZ-nek küldött üzenetként is értelmezhető.
A szövetség ugyanis a jelek szerint beállt Băsescu és a PDL mögé, és úgy tűnik, immár egyáltalán nincs ellenére a környezetet jóvátehetetlenül tönkretevő, veszélyes, de jelentős anyagi haszonnal kecsegtető beruházás. Eckstein ezzel a lépéssel nyomatékosította azt a gesztust, hogy ő is aláírta azt a 77 civil szervezet által kezdeményezett, politikai felhangoktól sem mentes petíciót, amelyben Kelemen Hunor művelődési minisztert és egyben RMDSZ-elnököt ostorozzák a bányanyitás támogatása miatt. Lemondásával is jelezte, a petíció aláírása hiába verte ki Kelemennél a biztosítékot, és hiába fakadt ki a szövetségi elnök, mondván: vagy RMDSZ-tagként viselkedik, vagy oda megy, ahova akar – ő továbbra is hajlandó szembemenni a hivatalos állásponttal, ha azt károsnak tartja. Lépésével így tovább erősítette azon képet, hogy elvhű, saját útját járó politikus. Kérdés azonban, hogy mindennek mekkora a haszna. Az érdekvédelmi szervezetként indult RMDSZ egyre inkább pártként viselkedik, ennélfogva egyre kevésbé tolerálja a különutasságot – a verespataki ciános aranybánya pedig az erős politikai hátszélnek köszönhetően valószínűleg az Ecksteinéhez hasonló kamikázeakciók ellenére is mindenképpen megnyílik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok