2012. május 22., 09:262012. május 22., 09:26
A mostani szavazatszerző hajcihő legközkedveltebb (és valószínűleg legeredményesebb) fogása minden kétséget kizárólag a doktor bácsis játék. Az csak egy szelete a dolognak, hogy mindkét nagy párt az egészségügy terén elért eredményeivel nyomul – emellett az utcán is ezzel kampányolnak: mérik az emberek vérnyomását, vércukorszintjét, miegymás. És sokszor sorban állnak az „érdeklődők”.
Egészen világosan kirajzolódik az egyértelmű párhuzam a pénzszerzési céllal kialakított egészségügyi rendszer, valamint a mögötte álló gyógyszeripar, illetve a korrupt politikai osztály működése között. Mindkettő megmaradásának feltétele az, hogy elhitesse az emberekkel egyfelől azt, hogy betegek, és nem képesek a maguk erejéből meggyógyulni, másfelől pedig azt, hogy képtelenek magukat ellátni, ezért rá vannak szorulva a különböző magán- és közszolgáltatókra, illetve a politikusokra, akik ezeket a szolgáltatásokat szervezik.
Valahogy olyan ez az egész, mintha az emberek egy ketrecbe zárva ülnének, és kezüket kitartva kunyerálnának ahelyett, hogy megkeresnék zsebükben a zár kulcsát és kisétálnának. Saját példámmal tudom igazolni, az embernek nincs szüksége arra, hogy minden aprósággal orvoshoz futkosson. A magam részéről több mint húsz éve nem jártam orvosnál (a fogorvost kivéve), és kitűnő egészségnek örvendek. Ez pedig azért lehetséges, mert meg vagyok győződve arról, hogy meg tudok gyógyulni a segítségük nélkül.
Így van ez a korrupt politikusokkal is. Meg lehetne tőlük szabadulni, de nem tesszük, mert elhisszük, hogy szükségünk van rájuk. Holott szerintem a közösségek meg tudnák szervezni magukat, és békében, a környezettel harmóniában tudnának élni külső segítség nélkül is. Csak ehhez bátorság kellene, és felelősségvállalás. Ami messze nem olyan kényelmes, mint a markunk tartása, majd – ha rosszul mennek a dolgok – a mutogatás a másik emberre, a politikusra, a szomszédra vagy a kollégára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
Látogatottsági adatok