Pataky István
2020. január 30., 08:362020. január 30., 08:36
2020. január 30., 08:592020. január 30., 08:59
Egy íróasztal mellől nehéz megítélni, mi zajlik pontosan egy kis, hagyományosan zárt közösségben. A hírek alapján Gyergyóditróban két, Srí Lankából érkezett pékségi alkalmazottnak azért kellett még a településről is elköltöznie, mert nem fehér a bőrük színe, s ezért sokan félnek tőlük, vagy egyszerűen zavarnak a jelenlétükkel.
Kézenfekvő, talán jogos is felháborodni, megdöbbenni, lenézően ítélkezni erről a kis székely közösségről, de ilyen és ehhez hasonló reakciók ezerszám vannak Európa nyugati, s magát fejlettebbnek tartó részein is. Ami ugyanakkor senkit nem ment fel semmi alól, csupán a Ditróban történtekre való nagy rácsodálkozást oldhatja picit. A büszke rasszista és a tájékozatlan, félretájékoztatott rettegő között olykor hajszálnyi a különbség. A migránskérdésben magát szakértőnek érző skanzenlakó pillanatok alatt a felesége, lánya testi épségét féltő nemzetvédővé emelkedik. Nem kell hozzá több, csak két messziről jött, fehérnek jóindulattal sem nevezhető pék.
A gyergyóditrói helyzet kicsiben és tragikomikusan ugyan, de mégiscsak olyan folyamatok zagyva egyvelege, amelyek már évek óta zajlanak Európában, Romániában. Azt ma már a legliberálisabbak sem tagadják, hogy az öreg kontinens számára problémát jelent a szűnni nem akaró migránsáradat. Amikor profin megszervezett embercsempészek menekültek vagy magukat menekülteknek nevezők tömegeit juttatják be illegálisan – azaz minden törvényes utat megkerülve – európai államokba, akkor válsághelyzetről beszélünk. Ezzel párhuzamosan létezik egy másik, nehezen kezelhetőnek tűnő krízis: az elöregedő, úgynevezett jóléti társadalmak fenntartásának ellehetetlenülése.
Vannak olyan európai országok, amelyek az egyik válsággal keresnek gyógyírt a másikra. Az ellenőrizetlenül érkezőket, a menedékkérőket potenciális munkaerőnek tekintik. És vannak más államok, ahol úgy gondolják, szabályozottan érkező, engedéllyel rendelkező vendégmunkásokkal pótolják a munkaerőhiányt. Románia – akárcsak a kínaiak, vietnámiak, törökök tízezreit foglalkoztató Magyarország – a második kategóriába tartozik. Az idén harmincezer, az Európai Unión kívülről érkező vendégmunkásra van szükség Romániában ahhoz, hogy enyhítsék a többmilliós emigráció drámai hatásait. A többnyire ázsiai országokból érkező munkavállalók éppúgy a jobb fizetésért érkeznek hozzánk, mint ahogyan a székely fiatal is a magasabb bér miatt választja Ausztriát, Kanadát, Ausztráliát vagy éppenséggel az Arab-öböl valamelyik országát.
Ha nincs pék, nem lesz helyben sütött gyergyóditrói kenyér. De az is tény: ha sok Srí Lankából, Indonéziából vagy – ad absurdum – a szintén rémisztően távoli Galacról érkező munkás veszi át a településről eltávozottak helyét, akkor Ditró kissé változni fog. A helyzet pofonegyszerű nagyváradi, kolozsvári, marosvásárhelyi szemmel, de fájdalmasan bonyolult is lehet Gyergyóditróban.
Páva Adorján
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Balogh Levente
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Balogh Levente
Igencsak magasra emelték a bukaresti kormánykoalíció politikusai – Kelemen Hunorral az élen – a tétet a májusban esedékes megismételt elnökválasztás kapcsán. Talán egy kicsit túl magasra is.
Balogh Levente
Elöljáróban szögezzük le: örvendetes, hogy a szélsőjobboldali, magyargyűlölő szervezeteket és politikusokat éltető, összeesküvéselmélet-hívő Călin Georgescu nem lehet Románia elnöke. Eltiltása azonban magyar szempontból is veszélyes precedens lehet.
Makkay József
Elképedve olvassák a gépkocsivezetők a rendőrség büntetésözönéről szóló híreket, amelyek sokak számára úgy hatnak, mintha a közlekedésrendészet elszabadult hajóágyúként rontana a békés autósokra.
Páva Adorján
Elon Musk Romániát érintő posztolgatásai legalább egy percre gondolkodóba ejthetik az új amerikai politikai szuperhősöknek szurkoló erdélyi magyarokat is: tényleg ez az a sztori, aminek a végén mi is tapsolni fogunk ebben a nagyhatalmi Monopolyban?
Balogh Levente
Mi tagadás, egyik félnek sem válik dicsőségére az Ovális Irodában lezajlott vita – ám jó tanulság Zelenszkij és mindenki más számára, hogy aki kitartóan, teljes testsúlyát bevetve rázza a pofonfát, azt előbb-utóbb a feje búbjáig beborítja a termése.
1 hozzászólás