2012. október 24., 08:562012. október 24., 08:56
Mondta: nézzem a csíkokat az égen, hozzátéve, hogy „nincsenek is már rendes felhők”, csak ezek a furcsa sávok. Igen, válaszoltam, a sok repülőgép szerintem sem tesz túl jót a környezetünknek, az egészségünkről nem is beszélve. Nem-nem, javított ki beszélgetőtársam, ez nem egyszerű repülőkipufogás, ez bizony a chemtrail! Nézzek csak utána… Utána is néztem, tényleg bőséges irodalma van a magyarra vegyi csíkként fordítható feltételezett chemtrailnek, melyek létrehozásának célja a népességcsökkentés (azaz az emberek irtása), valamint egyes területeken az időjárás befolyásolása (értelemszerűen nem azért, hogy jobban teremjen a kiskert). Ami mögött a világuralomra törő – egyelőre szintén a feltételezések szintjén létező – háttérhatalom áll. Mivel a mai modern, internetes világban nincs állítás cáfolat nélkül, meg is találtam hamar az elmélet párját, mely szerint az állítólag mérgezési céllal kibocsátott csíkok nem másak, mint egyszerű kondenz.
Ugyancsak olvasom, hogy miközben a légi közlekedést az utasok mindöszsze 1%-a veszi igénybe, a világszerte elfogyó üzemanyag 10–15%-át porlasztják el a repülőgépek. Magyarán a légi közlekedés nagyon pazarló, körülbelül 18-szor akkora fogyasztással jár, mint az autózás. Szintén tény – hisz szakember tollából olvasom –, hogy a kibocsátott gázok nagymértékben rongálják az immunrendszert, elősegítik az akut tüdőgyulladás kialakulását, légzőszervi károsodást, asztmát, krónikus hörghurutot okozhatnak és rákkeltők is. Emellett salétromos savat, salétromsavat képeznek, savas esőket előidézve.
Az olvasmányaim nem győztek meg arról, hogy létezik a „chemtrail-kezelés”, de afelől sem nyugtattak meg, hogy a dolog badarság úgy, ahogy van. Hisz tulajdonképpen nincs is szükség erre külön energiát pazarolni, a túlzásba vitt légi közlekedés önmagában megteszi a magáét.
Természetesnek tartjuk, hogy aki teheti – főleg kényelmi okokból – repülőgéppel utazik. És belenyugvással legyintünk egyet, ha valaki környezetszennyezésről beszél. Csak összeesküvés-elméletekkel ne jöjjenek, mert az, ugyebár, nevetséges…
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.