Két, a médiában az elmúlt napokban nagy publicitást kapott állításról is kiderült, hogy nem (teljesen) felelnek meg a valóságnak, vagy legalábbis erős fenntartásokkal kell fogadni őket. Rögtön itt van a Kolozsváron az elmúlt hétvégén bekövetkezett incidens, amelyről egy helyi román portál meg nem nevezett szemtanúkra hivatkozva azt állította, hogy etnikai indítékok alapján történt.
2017. február 27., 16:382017. február 27., 16:38
Az anyanyelvükön beszélő magyarokra támadó román agresszorról szóló leírás teljesen hitelesnek tűnt, a konfliktus akár így is történhetett volna, sajnos ugyanis az erdélyi magyarok jelentős része tanúsíthatja, hogy a hasonló esetek nem ritkák Romániában. Számtalan példával szolgálhatnánk valamennyien, hányszor nézték rossz szemmel, vagy küldtek el Magyarországra, ha magyarul beszéltünk az utcán, egyik-másik történet pedig szélsőséges esetben akár tettlegességig is fajulhatott. Úgy tűnik azonban, hogy a mostani történetnek nincs nemzetiségi színezete, legalábbis ha hihetünk a rendőrségnek és a feljelentő állításának, miszerint az összetűzést félreértés okozta. Persze tudjuk, hogy számos „félreértés” mögött nem egyszer szándékosság lapul, tiszta képet pedig akkor kapnánk, ha a történtek szenvedő alanya a nyilvánosság előtt „tenné tisztába” a dolgokat.
A másik, hasonló kérdéseket felvető eset ahhoz a közvélemény-kutatáshoz kapcsolódik, amely szerint a romániai lakosság 37 százaléka választana magyar államfőt az ország élére. Mármost nem sok derült ki az ominózus felmérés során alkalmazott módszerről, az ellenben biztos, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalata nem arra enged következtetni, hogy magyar nemzetiségű jelölt labdába rúghat az államfőválasztáson. Bár sokan a többségi társadalom nyitottságát és magas toleranciaszintjét vélik felfedezni a szász és evangélikus Klaus Johannis 2014-es elnökké választása mögött, valamennyien tudjuk, hogy közel sem megoldott a kisebbségi kérdés Romániában. Miközben a kifejezetten pártpolitikus személyiségek megítélése speciális eset, nagyon jól tudjuk, hogy az RMDSZ jelöltjei kivétel nélkül az erdélyi magyar közösség számarányának megfelelő eredményt értek el az eddigi államfőválasztásokon, és nincsenek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy pártfüggetlen, a román társadalom körében ismert és többé-kevésbé népszerű magyar ember egyhamar elnyerhetné Románia elnöki posztját. A viszonylagos etnikai béke megőrzése érdekében tehát az lesz a leghasznosabb, ha nem hisszük el kapásból, hogy minden utcai konfliktus eredője a nemzetiségi kérdés, mindazonáltal különböző kétes felmérések alapján sem hitegetjük magunkat abban, hogy hamarosan beköszönt az etnikai együttélés kánaánja.
A precízen, az elnökválasztás előtti utolsó napokra időzített, egy ügyfeleit átverő ingatlancég által bérelt géppel való utazással megszorongatni próbált Marcel Ciolacu számára valóban nem jött jól a leleplezés.
Pattanásig feszült a helyzet a nyugat-, és a kelet-európai gazdák körében. A területalapú agrártámogatások lefaragása, a tehéntartás korlátozása és a vámmentes dél-amerikai mezőgazdasági termékek behozatala miatt több tízezer gazda tüntetne.
Úgy érzem, nemcsak Kárpátalján, hanem a másutt élő magyarok körében is szent kötelesség megemlékezni az 1944 novemberében történtekről, aminek következtében a kárpátaljai magyarság nemzetiségi hovatartozása okán ártatlan áldozata lett az elnyomásnak.
A kisgyerek nehezen dolgozza fel, hogy a Mikulás igazából nem létezik – nagyjából ugyanilyen küzdelmes folyamat Románia számára elfogadni Koszovó, vagy akár önmaga része, Székelyföld létezését is.
Görgetünk, bámuljuk képernyőinken hírfolyamok végtelenített, soha el nem fogyó szalagjait. Ha netán szokatlanabb időjárási mozzanat történik odakint, legtöbbször nem is az ablakon kitekintve vesszük észre.
Reméljük, az RMDSZ vezetői vannak annyira úriemberek, hogy legalább egy csokor virágot és egy doboz bonbont küldenek majd Elena Lasconinak, köszönetképpen azért, hogy a pártja kitűnő kampánytémát biztosított számukra a választások előtti hetekben.
Bár a közelgő parlamenti és államfőválasztás kampányának zaja eltereli a figyelmet számos lényeges elemről, a választópolgároknak ajánlott azzal a tudattal készülniük a novemberi-decemberi szavazásra, hogy jövőre nehéz idők köszöntenek be Romániában.
Donald Trump győzelme nyomán nem oldódnak meg a világ gondjai egy csapásra, sőt gazdasági tervei miatt Európa is aggódhat, de esély nyílhat a háborús konfliktusok lezárására, magyar szempontból pedig gyökeres változás várható a jó irányba.
A körülmények úgy hozták, hogy a világ nagyon sok országában rendeztek választásokat ebben az évben.
Ha a kétségbeesett vagdalkozással ötvözött szánalmas vergődés olimpiai sportág lenne, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) Nicolae Ciucă elnökkel az élen komoly éremesélyekkel indulhatna.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!