2011. június 20., 09:362011. június 20., 09:36
Egyre megalapozottabbnak tűnik az a hipotézis, miszerint az államfő közigazgatási stratégiájának felkarolása révén a demokrata-liberálisok tulajdonképpen koalíciós partnerüket, az RMDSZ-t kívánják sakkban tartani. Az Emil Boc kormányfő vezette alakulat már jó előre tudta, hogy az erdélyi magyarság beolvasztását eredményező „mamutmegyés” regionalizáció nem nyerheti el az RMDSZ támogatását, erőltetésével viszont sikerül elérni a kisebbségi törvény elfogadását – vagy legalábbis annak elhalasztását – úgy, hogy közben fennmaradjon a koalíció. Hogyan lehetséges ez? Nyílt titok immár, hogy az RMDSZ-nek tett ígéret, a szövetséggel kötött paktum ellenére a PDL nem kívánja felvállalni a kisebbségek jogállását szabályozó törvény megszavazásának és az ezzel járó szavazatvesztés (természetesen a nacionalista románok voksairól van szó) ódiumát. Ezt bizonyítja az is, hogy a bizottsági vitán a demokraták is sorozatosan keresztbe tesznek a jogszabálynak.
Éppen ezért a szövetséggel szembeni „engedményként” Bocék hajlandóak lesznek jegelni a régióátszervezés témáját, ennek fejében azonban egyértelművé teszik Kelemen Hunorék számára, hogy egy időre elfelejthetik a kisebbségi törvényt. És megtehetik, hiszen tudják, hogy az RMDSZ-nek meg van kötve a keze: a koalíciót nem rúghatja fel, mert ellenzékben számára nem terem babér, a román balliberálisok túlsúlya közepette pedig nem rúg labdába. A szövetség számára várhatóan az az egyetlen „vívmány” marad, hogy választóinak felmutathatja: sikerült megakadályoznia egy, a magyar közösséget létében veszélyeztető intézkedés gyakorlatba ültetését. Másrészt a régióügy kapcsán zajló magyarellenes hisztériából egyértelműen kitűnik, mennyire létfontosságú az erdélyi magyarság számára, hogy a románság minimális, de tényszerű ismereteket kapjon a közösség történelméről, kultúrájáról. Ezért kellene megfontolni választható tantárgyként beilleszteni a romániai tanrendbe a magyarok, székelyek (de ugyanígy a szászok, zsidók) történelmét, hogy legalább a következő nemzedék ne fújhassa, mint a pereces, a „Székelyföld nem létezik” buta tézisét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!