2009. december 17., 10:272009. december 17., 10:27
Mégpedig hogy kit bíz meg kormányalakítással Traian Băsescu. A demokraták magatartása alapján az tűnik kézenfekvőnek, hogy az elnök ma a jelenlegi ügyvezető miniszterelnököt fogja felkérni, alakítsa ki negyedik kabinetét (a Croitoru- és Negoiţă-kormányok egy tőről, a Boc-kabinetből származtak). Mindez nem is lenne meglepő az egykori pártja iránti szimpátiáit sohasem leplező Băsescu részéről, aki mégiscsak a PDL-nek köszönheti második mandátumát, illik hát honorálni a támogatást.
Azonban Băsescu tegnapi megnyilatkozásai nem ebbe az irányba mutatnak. Ha valóban az a célja, hogy második mandátuma jobb legyen az elsőnél, céljait pedig nem pártpreferenciák, hanem az ország érdeke alapján tűzi ki, akkor nem fog ragaszkodni a demokraták opciójához, Emil Boc kinevezéséhez. És elsősorban nem abból a megfontolásból, hogy a volt kolozsvári polgármester kormánya októberben megbukott a parlamentben.
Hanem azért, mert a gazdasági válságtól sújtott, az államfőválasztás nyomán megosztott országra valóban ráfér egyfajta megbékélés, márpedig ennek megteremtésére szociáldemokrata, demokrata-liberális vagy liberális pártkatona kinevezésével nem sok esély nyílna. Évekkel ezelőtt Băsescu már bebizonyította, hogy képes felülemelkedni a pártérdekeken, gesztust gyakorolni a politikai ellenfélnek,amikor szociáldemokratára bízta a belügyi, liberálisra pedig a külügyi hírszerzés irányítását.
Ha ezúttal egyik pártnak sem túlságosan elkötelezett, viszont valamennyi alakulat által elismert szakértőre bízná a kormány irányítását, akkor ajánlatát sem a PSD, sem a PNL nem tudná elutasítani anélkül, hogy hiteltelenné válna. (A minden bizonnyal ellenzékben maradó két alakulat így is nevetségessé vált az államfőjelöltként többnyire bőbeszédűségével, és nem szakmai hozzáértésével kitűnt Crin Antonescu jelöltetésével). Egy ilyen engedmény csak javíthat Băsescu politikai megítélésén. Amelynek az sem ártana, ha kiválasztottja netán magyar lenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok