2010. szeptember 10., 11:372010. szeptember 10., 11:37
Csakhogy ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy az egyéni választókerületes rendszer gyakorlatilag az összes lehetséges módszer közül a legkevésbé tartja tiszteletben az arányosság elvét, és a legnagyobb szakadást okozza a valós politikai preferenciák és a létrejött képviselet között.
Hiszen egy jelölt akár a szavazatok harminc százalékával is befutó lehet, ha a többi szavazat megoszlik a többi induló között. A többi jelöltre leadott voks elvész, és a győztes mindent visz elv alapján a nyertes párt a rá leadott szavazatok arányánál jóval több helyet kap a parlamenti patkóban. Abban is igaza van az államfőnek, hogy az ilyen rendszerekben valóban rendszerint kétpárti vetélkedés alakul ki – ami ismét csak azt jelenti, hogy sérül a pluralitás elve, hiszen a kis és közepes pártok kiesnek, így szavazóik képviselet nélkül maradnak.
Băsescu afölött is könnyedén átsiklik, hogy az általa javasolt rendszert jelenleg épp annak „fellegvárában”, Nagy-Britanniában szeretnék átalakítani: a kormánykoalícióban részt vevő Liberális Demokrata Párt céljainak egyike épp a parlamenti képviselet arányosabbá tétele.
Persze az államfő nem véletlenül hagyja figyelmen kívül ezt a tényt. Számára – és nem feltétlenül az ország számára – valóban az lenne a legkedvezőbb, ha kevésbé lenne intenzív a politikai verseny, és az „elnöki párt”, valamint egy – legfeljebb kettő – másik alakulat vetélkedne a kormányzásért.
A verseny szűkítését szolgálná a tízszázalékos parlamenti küszöb is, amely például a magyar képviseletet is kiütné – igaz, ezt elvileg alanyi jogon járó, számaránynak megfelelő képviselettel ki lehet váltani. Csakhogy a forma megváltoztatása nyomán a tartalom még ugyanaz marad – Nagy-Britannia sem attól a világ egyik vezető hatalma, hogy egyéni választókerületekben választják a képviselőket. Mint ahogy Románia sem azért tart ott, ahol tart, mert a képviselők egy része az arányosság elve szerint nyerte el mandátumát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok