2010. szeptember 10., 11:372010. szeptember 10., 11:37
Csakhogy ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy az egyéni választókerületes rendszer gyakorlatilag az összes lehetséges módszer közül a legkevésbé tartja tiszteletben az arányosság elvét, és a legnagyobb szakadást okozza a valós politikai preferenciák és a létrejött képviselet között.
Hiszen egy jelölt akár a szavazatok harminc százalékával is befutó lehet, ha a többi szavazat megoszlik a többi induló között. A többi jelöltre leadott voks elvész, és a győztes mindent visz elv alapján a nyertes párt a rá leadott szavazatok arányánál jóval több helyet kap a parlamenti patkóban. Abban is igaza van az államfőnek, hogy az ilyen rendszerekben valóban rendszerint kétpárti vetélkedés alakul ki – ami ismét csak azt jelenti, hogy sérül a pluralitás elve, hiszen a kis és közepes pártok kiesnek, így szavazóik képviselet nélkül maradnak.
Băsescu afölött is könnyedén átsiklik, hogy az általa javasolt rendszert jelenleg épp annak „fellegvárában”, Nagy-Britanniában szeretnék átalakítani: a kormánykoalícióban részt vevő Liberális Demokrata Párt céljainak egyike épp a parlamenti képviselet arányosabbá tétele.
Persze az államfő nem véletlenül hagyja figyelmen kívül ezt a tényt. Számára – és nem feltétlenül az ország számára – valóban az lenne a legkedvezőbb, ha kevésbé lenne intenzív a politikai verseny, és az „elnöki párt”, valamint egy – legfeljebb kettő – másik alakulat vetélkedne a kormányzásért.
A verseny szűkítését szolgálná a tízszázalékos parlamenti küszöb is, amely például a magyar képviseletet is kiütné – igaz, ezt elvileg alanyi jogon járó, számaránynak megfelelő képviselettel ki lehet váltani. Csakhogy a forma megváltoztatása nyomán a tartalom még ugyanaz marad – Nagy-Britannia sem attól a világ egyik vezető hatalma, hogy egyéni választókerületekben választják a képviselőket. Mint ahogy Románia sem azért tart ott, ahol tart, mert a képviselők egy része az arányosság elve szerint nyerte el mandátumát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok