2012. február 07., 08:372012. február 07., 08:37
Természetesen szó sincs arról, hogy Boc a mintegy hónapja tartó országos tüntetéssorozat résztvevőinek kedvében kívánt járni lemondásával, és lépésének ama önigazolása is sántít, miszerint döntésével az ország gazdasági-politikai stabilitását kívánta megőrizni. A neve alatt futó, a 2008 decembere óta eszközölt átalakítások miatt öt különböző személyi összetételt megélt kormányok – kivéve a 2009 októberében bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott II. Boc-kabinetet – sohasem rendelkeztek stabilabb parlamenti többséggel, mint a most távozó. Csak hát a demokrata-liberális alakulat régóta híres politikai kannibalizmusáról, vagyis ama természetéről, hogy ha baj van, saját vezetőjét is képes felfalni, feláldozni saját politikai érdeke oltárán.
(Talán még emlékszünk, miként állította félre annak idején Băsescu az akkor még demokrata pártként fungáló alakulat éléről Petre Romant, majd 2004-ben az államelnöki székre pályázó Theodor Stolojant.) Boc kapitulációja mögött egyértelműen politikai okok húzódnak meg: az általa vezetett PDL számos vezetője őt tette felelőssé azért, hogy az alakulat népszerűsége 15 százalék alá süllyedt, és nagyon kevés esélye maradt arra, hogy az idei parlamenti megmérettetés után hatalmon maradjon. Ezt azonban csakis az államfő beleegyezésével lehetett végrehajtani, és Băsescu most látta elérkezettnek az időt a váltásra. Fogas kérdés viszont, hogy átmegy-e egyáltalán Mihai Răzvan Ungureanu új összetételű kormánya a parlamenten, mint ahogy azt sem tudjuk, az új kabinet esetleges „felkenése” közepette kihúzza-e a jelenlegi koalíció előre hozott választások nélkül.
Látható ugyanis, hogy az RMDSZ egyre inkább elkötelezett az idő előtti parlamenti megmérettetés mellett, amelyet talán kész lesz ki is robbantani, ha politikai érdekei, elvárásai nem úgy érvényesülnek az új kormánystruktúrában, ahogy szeretné. Roppant fontos lenne azonban azt megtudni, hogy milyen, az erdélyi magyarság számára előnyös feltételeket szabott, igényeket támasztott a szövetség, amikor a koalícióban maradásáról tárgyalt tegnap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok