2011. szeptember 19., 09:522011. szeptember 19., 09:52
Mostanában ugyanis mintha több „jogos tulajdonos” nyúlkálna egy-egy szín után, valahogy úgy, mint ahogy a népi bölcsesség tartja: „több nap, mint kolbász”. Csakhogy az idézett szólás a megfontoltságra, takarékoskodásra int, a pártoknak viszont semmi sem elég. Nézzük csak a nagyobbik kormánypártot: miután feléltek minden széles e hazában található narancsvörös festéket, most elkezdtek valamilyen más árnyalat után kutakodni. Bedobták a zöld variánst, rögtön hozzátéve, hogy ez a környezetvédők színe ugyan, de hozzájuk mi sem áll közelebb, mint a környezet védelme. Furcsamód elfeledkeztek arról, hogy mindkét kormányzó mankójuk pártszíne is zöld, de egy kis emlékezetkiesés igazán bocsánatos ebben a vállukra nehezedő, hatalmas vezetői nyomásban. A zölddel egy időben felmerült a lila is, amivel pulóverkiszerelésben próbálkoztak már az elnöki trónszékért vívott csatákban a párt vezérürüi, de valahogy a hatás félresiklott.
Arról nem beszélve, hogy talán egyetlen színnek sincs annyi árnyalata, mint a lilának, a legismertebbeket viszont már régen kisajátították mások: a püspöki kar a püspöklilát, az orgonák az orgonalilát, az ibolyák meg a saját árnyalatukat. Kéretlenül nem illik ugyan tanácsokat osztogatni, én most mégis megkockáztatnék egy-két ötletet, pusztán csak a fejtörés megkönnyítése végett, hátha jutna az idejükből a színkeresgélés helyett a lakosság érdekében való kormányzásra is. Gondolhatnának például emblematikus politikusaik hajszínének a jelképpé ütésére: mennyivel könynyebb volna a szőke, barna, őszes, vörös vagy kopasz pártról beszélni. Vagy ha futja a pártkasszából, alkalmazhatnának egy-egy nevesebb impresszionista festőt – micsoda gyönyörű napsárgákat, kékesszürkét, csokibarnát keverne egyikük-másikuk. Egyelőre elég is ennyi tanács, majd ha ezeket kipróbálták, mások jöhetnek újabb ötletekkel. A magam részéről még csak annyit, hogy a politikum kedvéért többé nem vagyok hajlandó átállni egyik kedvenc színemről a másikra. Nézzen, aki akar, ilyen vagy olyan pártaktivistának, mire megszoknák, a pártok úgyis színt váltanak. Hacsak véletlenül eszükbe nem jut a szivárvány minden színében tündöklő sálat, széldzsekit, cipőt és bugyit viselni, mert akkor álcázhatjuk magunkat gyászhuszárnak – mindnyájan, az ilyen hozzám hasonló piszkálódók.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.