2008. november 20., 16:222008. november 20., 16:22
Hiszen emlékezzünk csak vissza, milyen vehemens nyilatkozatháború dúlt fél évvel ezelőtt a Cotroceni- és a Victoria-palota között amiatt, hogy a Călin Popescu-Tăriceanu vezette kormány másodszor, immár az Európai Bizottság által elfogadott formában, környezetvédelmi adóvá átkeresztelve vezette be az illetéket. Traian Băsescu államfő – csatlakozva a társadalmi felháborodás keltette fősodorhoz – akkoriban szóban és levélben egyaránt arra szólította fel a miniszterelnököt: törölje el az adónemet, mivelhogy törvénytelen.
Lám, a világgazdaságot sújtó válság közepette Băsescu és Tăriceanu most félretette évek óta húzódó nézeteltérését, és közösen döntött az új autókra kivetett környezetvédelmi adó egyéves felfüggesztéséről. A romániai autóipar hanyatlásának ezúttal sikerült kiváltania, amit hosszú ideje sem a román baloldal előretörése, sem hatalomra kerülésének – a jobboldalt fenyegető – veszélye nem tudott elérni: közös álláspontra és cselekvésre késztette az államfőt és a miniszterelnököt. Ismétlem, ebből az aprócska összeborulásból még korai megelőlegezni, hogy ez lehet az alapja a 2004-es „narancsos forradalom” két főszereplője kibékülésének, a demokrata-liberális DA Szövetség újrakötésének.
Nem véletlen azonban, hogy az egyik bukaresti hírügynökség éppen tegnap közölte értesülését, miszerint az egymással két éve hadilábon álló demokraták és liberálisok (értsd: Băsescu PDL-sei és Tăriceanu PNL-sei) megkezdték a tapogatózást egy esetleges kormánykoalíció létrehozása érdekében. Tudjuk ugyan, hogy a két egykori szövetséges alakulat között jelenleg kibékíthetetlennek tűnő ellentétek feszülnek, ezek a nézetkülönbségek azonban egycsapásra feloldhatóak, ha a két fél politikai érdekei úgy kívánják. Ilyen kölcsönös érdek lehet például a szociáldemokraták hatalomra kerülésének elkerülése. Amit az egymásnak ugrasztott egykori „narancsos” választópolgároknak akár úgy is meg lehet majd indokolni: a válság kötelez összeborulásra.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.