Balogh Levente

Balogh Levente

Beismert orosz kudarc

2022. szeptember 22., 08:37

2022. szeptember 22., 08:37

A részleges mozgósítás elrendelésével Vlagyimir Putyin orosz elnök tulajdonképpen beismerte, hogy az Ukrajna elleni eddigi orosz hadművelet kudarcot vallott. A hadüzenet nélküli háború eddig sem úgy zajlott, ahogy azt a Kreml stratégái elképzelték, hiszen a Kijev ellen indított műveleteket néhány hét után le kellett fújni annak nyomán, hogy az amerikai és számos más nyugati hírszerzés információk átadásával, illetve több ország fegyverekkel támogatta Ukrajnát, majd egy idő után a Donbaszban és délen is lelassult az orosz támadás.

A nyugati fegyvereknek és kiképzésnek köszönhetően pedig mostanra az ukrán hadsereg – miután a déli, herszoni régióban ígért offenzívát – olyan meglepő és elsöprő erejű ellentámadást hajtott végre északon, hogy a harkivi régióból kisöpörték az orosz megszálló erőket, és már a luhanszki területre is megérkeztek. Bár az orosz elnök támogatottsága továbbra is magas hazájában, a további kudarcok azzal fenyegetnének, hogy egyre többen fordulnak ellene, ezért ő és a vezérkar is előre menekül: a 300 000 tartalékos behívásával próbálja pótolni a veszteséget. (Kérdéses persze, hogy maga a mozgósítás nem jár-e ugyanúgy népszerűségvesztéssel), A döntéssel azt is beismerte, hogy elszámították magukat, egyrészt az ukránok sem adták könnyen a bőrüket, másrészt a Nyugat – főleg az Egyesült Államok – is határozottan kiállt az ukránok mellett.

A moszkvai illetékesek taktikájának a megszállt, orosz többségű régiókban az Oroszországhoz való csatlakozásról megtartandó „népszavazások” is részét képezik. Mivel tudjuk, milyen az, amikor orosz szuronyok árnyékában tartanak meg bármilyen voksolást – bár azért a kijevi vezetés ukrajnai kisebbségekkel szembeni tűrhetetlen, brutális elnyomó politikájáról sem szabad megfeledkezni –, borítékolható, hogy 80–90 százalékos többségben lesznek majd az egyesülést támogató szavazatok. Az orosz illetékesek már eddig is azzal fenyegetőztek, hogy a nyugati országok háborúba való közvetlen beavatkozásának tekintik, ha az ukránok általuk szállított fegyverekkel orosz területeket támadnak. Most Putyinék arra játszhatnak, hogy ha a megszállt területeket a népszavazás-paródia nyomán Oroszország részévé nyilvánítják, ez a doktrína ezekre is érvényes lesz.

Nagyobbat azonban nem is csalódhatnának: mind Washington, mind az EU jelezte, hogy nem ismeri el a „népszavazások” eredményét, vagyis részükről az ukránok továbbra is csupán a saját területeik felszabadítására használják a fegyvereket. A Putyin által alkalmazott retorikában amúgy semmi újdonság nem volt: ukrán neonácikról beszélt, illetve arról, hogy a Nyugat célja Oroszország térdre kényszerítése. A nukleáris fegyverekkel való burkolt fenyegetőzés pedig egyértelműen gengsztertempó – bár ismerve a mindenkori orosz vezetők skrupulusnélküliségét, nem kizárható, hogy végső, szorult helyzetükben akár a korlátozott hatósugarú taktikai atomfegyver bevetését is meglépnék, mondjuk egy, Odessza partjai előtti tenger alatti robbantás képében. Ezzel azonban nem csupán a Nyugat – nem nukleáris – ellencsapását vonnák magukra, de vélhetően Kínának is lenne egy-két szava hozzá.

Persze mindamellett, hogy Oroszország területrabló latorállamként viselkedik Ukrajnában, a Putyin által sulykoltaknak annyiban van valóságalapjuk, hogy Washington igencsak jó bizniszt látna abban, ha az EU keleti és az Oroszország nyugati határa közötti területet a saját érdekszférájába sorolhatná. Ezért is önti szinte számolatlanul a pénzt és a fegyvert Ukrajnába, és az eddigiek alapján talán nem túl valóságtól elrugaszkodott dolog arra számítani, hogy már csak az eddigi befektetéseik miatt is még több fegyver Ukrajnába küldésével reagál az orosz mozgósításra.

Amelynek sikere amúgy is bizonytalan.

Persze az ember­anyag is fontos, de kérdéses, mennyit érnek a családjuktól elszakított, nem túl acélos morálú férfiak, akiket ráadásul felfegyverezni sem biztos, hogy lesz mivel, mivel a meglévő óriási mennyiségű tüzérségi eszközön túlmenően az ütőképes orosz harci eszközök jelentős része „elporladt” az eddigi harcok során. Természetesen abban biztosak lehetünk, hogy az oroszok akár az ukrán infrastruktúra – erőművek, villamosvezetékek, vízművek – elleni támadások fokozásával is megpróbálják majd térdre kényszeríteni az ukránokat.

Az eddigiek alapján még nem tudni, hogyan végződik majd a konfliktus, de néhány dolog bizonyosnak tűnik. Az oroszok nimbusza óriási csorbát szenvedett, emiatt még elkeseredettebben vetik bele magukat a háborúba. Az ukránok viszont vérszemet kaptak, a Nyugat pedig – főleg az Egyesült Államok – várhatóan még több pénz és fegyver Ukrajnába küldésével reagál az orosz létszámnövelésre. Vagyis a háború még beláthatatlan ideig elhúzódik – ennek minden, Európára, azon belül szűkebb régiónkra gyakorolt negatív hatásával együtt.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump visszatér: Európa lépéskényszerben, a magyarok örülhetnek

Donald Trump győzelme nyomán nem oldódnak meg a világ gondjai egy csapásra, sőt gazdasági tervei miatt Európa is aggódhat, de esély nyílhat a háborús konfliktusok lezárására, magyar szempontból pedig gyökeres változás várható a jó irányba.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Politikai csatlós-e a választópolgár?

A körülmények úgy hozták, hogy a világ nagyon sok országában rendeztek választásokat ebben az évben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Csak a PNL menthet meg a PSD, az AUR, Orbán és a gonosz földönkívüliek összeesküvésétől!

Ha a kétségbeesett vagdalkozással ötvözött szánalmas vergődés olimpiai sportág lenne, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) Nicolae Ciucă elnökkel az élen komoly éremesélyekkel indulhatna.

Balogh Levente

Balogh Levente

Lehet Moldovának orosz vagy román helyett európai jövője?

Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.

Makkay József

Makkay József

A román elnyomástól félnek Moldova nemzeti kisebbségei

A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?

Balogh Levente

Balogh Levente

Vigyázat, románok, jön a veszélyes magyar áram és gáz!

A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.

Balogh Levente

Balogh Levente

A PNL politikai lufija

Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.