2011. július 18., 09:222011. július 18., 09:22
Hogy Romániában egy bűnvádi eljárás beindítása, egy vádemelés, egy bírósági ítélet kimenetele alapvetően nem Justitia mérlegelésétől, a bizonyítékok meglététől, hanem az éppen fungáló politikai hatalom érdekeitől, az igazságügyi rendszerre gyakorolt befolyásától függ. A Tőkés László pártalapítási szándékában ellenérdekelt erdélyi magyar politikai körök és sajtójuk jó ideje arról pusmog, hogy az EMNP sikeres bejegyzését – hasonlóképpen az MPP beiktatásához – a Traian Băsescu és Orbán Viktor alkotta „érdekszövetség” egyengeti a háttérben, merthogy – hangoztatják meggyőződéssel – mindkettejüknek érdeke háttérbe szorítani az RMDSZ-t. Erre fel az történik, hogy az állítólag Băsescu által „kézivezérelt” igazságszolgáltatás elmeszeli az új magyar párt létrehozását, a korrupcióellenes ügyészség vezetője pedig arra panaszkodik, hogy az ellenzéki pártok és az RMDSZ részéről nyomásgyakorlást tapasztal a Borbély-ügyben.
Nem mellékes eközben, hogy amikor már belső ügyeiről van szó, az RMDSZ – lásd Lakatos Péter nyilatkozatát – ugyancsak az államfő kezét láttatja abban, hogy felmerült a korrupció gyanúja a szövetség második embere, a folyamatosan a balliberális ellenzék felé kacsingató Borbély László esetében. Ezekben a történetekben az is közös még, hogy valószínűleg sohasem fogjuk megtudni, érkezett-e politikai nyomás a bukaresti igazságszolgáltatási fórumokhoz az EMNP bejegyeztetése ügyében, illetve lendített-e valaki „fentről” a környezetvédelmi miniszter dossziéján. Ma még azt sem tudni, pontosan mi lesz a végkimenetele a néppárt beiktatásának és az RMDSZ tárcavezetője ügyének, azzal az illúzióval viszont minden polgárnak le kell számolnia, hogy a politikának ne lenne befolyása az igazságszolgáltatás menetére. Hiszen erre maguk a politikusok szolgáltatnak a legkijózanítóbb válaszokkal.
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
szóljon hozzá!