2011. július 18., 09:222011. július 18., 09:22
Hogy Romániában egy bűnvádi eljárás beindítása, egy vádemelés, egy bírósági ítélet kimenetele alapvetően nem Justitia mérlegelésétől, a bizonyítékok meglététől, hanem az éppen fungáló politikai hatalom érdekeitől, az igazságügyi rendszerre gyakorolt befolyásától függ. A Tőkés László pártalapítási szándékában ellenérdekelt erdélyi magyar politikai körök és sajtójuk jó ideje arról pusmog, hogy az EMNP sikeres bejegyzését – hasonlóképpen az MPP beiktatásához – a Traian Băsescu és Orbán Viktor alkotta „érdekszövetség” egyengeti a háttérben, merthogy – hangoztatják meggyőződéssel – mindkettejüknek érdeke háttérbe szorítani az RMDSZ-t. Erre fel az történik, hogy az állítólag Băsescu által „kézivezérelt” igazságszolgáltatás elmeszeli az új magyar párt létrehozását, a korrupcióellenes ügyészség vezetője pedig arra panaszkodik, hogy az ellenzéki pártok és az RMDSZ részéről nyomásgyakorlást tapasztal a Borbély-ügyben.
Nem mellékes eközben, hogy amikor már belső ügyeiről van szó, az RMDSZ – lásd Lakatos Péter nyilatkozatát – ugyancsak az államfő kezét láttatja abban, hogy felmerült a korrupció gyanúja a szövetség második embere, a folyamatosan a balliberális ellenzék felé kacsingató Borbély László esetében. Ezekben a történetekben az is közös még, hogy valószínűleg sohasem fogjuk megtudni, érkezett-e politikai nyomás a bukaresti igazságszolgáltatási fórumokhoz az EMNP bejegyeztetése ügyében, illetve lendített-e valaki „fentről” a környezetvédelmi miniszter dossziéján. Ma még azt sem tudni, pontosan mi lesz a végkimenetele a néppárt beiktatásának és az RMDSZ tárcavezetője ügyének, azzal az illúzióval viszont minden polgárnak le kell számolnia, hogy a politikának ne lenne befolyása az igazságszolgáltatás menetére. Hiszen erre maguk a politikusok szolgáltatnak a legkijózanítóbb válaszokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!