2012. december 17., 08:292012. december 17., 08:29
Egy idő után mégis feltűnt, hogy a kibiggyesztett papírlapok folyamatosan ott lógnak az üvegen, akkor hogy is van ez? Véletlenül derült ki egy ismerősömről, hogy ezzel a bankkal áll betéti szerződésben, és rákérdeztem, velük miért kivételeznek? Nem értette, hogy én mit nem értek, és hogy honnan veszem: másoknál sokkal hamarább jutnak a nyugdíjukhoz. Ilyesmiről ugyanis szó sincs, ugyanaz a folyósítás napja, mint a többi bankban. De akkor miért lóg a kirakatban az értesítés?!
Ismerősöm nem tudta, illetve csak tippelte, hogy reklámfogás. Nekem is nagyjából ez volt a véleményem, hát ennyiben maradtunk. Egyszer még szóba került ez az olcsó reklámozás egy másik ismerősömmel, aki elég jónak tartotta, mondván, hogy legalább bemegy a kliens, érdeklődik, és hátha valamiféle ügyletbe is belemerészkedik. Engem viszont piszkált az örökös kisördögöm, hogy ez egyszerűen átverésnek mondható, bárhonnan is nézzük. Mert miért épp a nyugdíjjal poénkodnak? Miért gondolják, hogy a nyugdíjasok heverő tőkéje fogja fellendíteni az üzletet? Vagy azt hiszik, hogy a néhány libegő papírlap hatására előkerül a szalmazsákba, zoknikba elrejtett kincs?
Amit eddig egyetlen bank hirdetményére sem mertek előhúzni? Ők tudják, mire számítottak, de úgy sejtem, öngól lesz az eredmény. Az emberek ugyanis egyre inkább gyanakodnak, figyelnek, megnézik többször is, nincs-e valami sunyiság a jónak látszó ajánlat mögött. Ha belegondolunk, elég csúfos eredmény ez a gyanakvás a 20 évvel ezelőtti nagy lelkesedéshez képest, amikor az egyetlen takarék- és letéti bank helyett „robbant” a kínálati piac, és igazi kapitalista állampolgároknak kezdtük érezni magunkat.
Aztán jöttek az apró betűs, kisebb-nagyobb cselek, az utólagos magyarázkodások, a menet közbeni pluszköltségek, és nem is sorolom tovább, hisz alig van olyan, aki rá ne fázott volna már a „nagylelkű” ajánlatokra. Most meg ez a viharvert papírlap! Nyomtathattak volna valami látványos plakátot, hátha úgy ki tudnák cselezni, vagy be tudnák csalizni az ügyfeleket!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.