2013. január 02., 21:282013. január 02., 21:28
A (majdnem) frissen beiktatott kormány kétségtelenül jelesre vizsgázott a jelképes sofőrvizsgán: még jóformán el sem hangzott a kormányalakítási felkérés, máris kiderült, hogy azt megelőzően már egyezkedtek is róla a magyar érdekképviselettel, amiről mellesleg épp akkortájt tudtuk meg, hogy nem lévén politikai párt, bárhol, bármikor, bárkivel egyezkedhetnek. Kár, hogy nem szögezték ezt le már ’90-ben, kevesebben csodálkoztak volna ezen a politikai „fehérmájúságon”.
De gyorsan túl lett beszélve, mert robbant a következő petárda, az államelnökkel történt éjszakai purparlé. Hogy igen, s hogy nem is annyira. Hogy aláírtak, vagy csak úgy tettek. Hogy közönséges tinta volt-e a tollukban, vagy olyan, ami egy idő után láthatatlanná válik. Ez is lecsengett, nyugodtan tovább lehetett hajtani – szigorúan ügyelve a balláb-szabályra. Jött a legnagyobb attrakció, az osztogató-fosztogató helyadogatás. Szálltak a nevek, mint ősszel a darvak, hol az egyik tört az alakzat élére, hol egy másik. Már-már szakadt a babaruha, mert olyanok is belemarkoltak, akik előszeretettel játszadoznak mások bábuival. Csakhogy azt is elmagyarázták nekünk, hogy ez éppen így van jól, ezért nem dől egyik vagy másik felére a világ, hanem csak hintázik egy kicsit a kerekded talpain, mint a keljfeljancsi, aztán szépen megáll.
És mehet minden tovább, a maga útján. Jelenleg úgy tűnik, hogy megy is. Hogy vannak ugyan hótorlaszok, elzárt utak, jegesedés és hasonló, december második felében nálunk felé kifejezetten szokatlan jelenségek, de a meteorológusok nem ismerik a balláb-szabályt, ők szorgalmasan jelentik mindazt, amit a műholdak mondanak nekik. Például jelentős melegedést! Na végre, milyen régen ácsingóztunk már az ausztrál vagy brazil időjárás után! Ki kell várni, és minden sikerül. Csak a folyton huhogók mondogatják, hogy már nincs olyan irány, ahonnan váratlanul jöhet valami rossz? Már minden irány ki lett két évtized alatt próbálva?! De hátha jön valami jó?! Hogy az kizárt? A folyamatos balláb-szabály miatt? Jól van na, elhiszem!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.