Balogh Levente

2019. szeptember 06., 08:55

Balkáni politikai játszmák

Kőkemény, hamisítatlanul balkáni politikai játszmák révén próbálja megtartani hatalmát – bár úgy is értelmezhető, hogy meghosszabbítani az agóniáját – a jelenleg csupán a Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotta bukaresti kormány.

Amilyen régi, olyan mesterinek tűnő húzással kísérli meg szavatolni parlamenti többségét azt követően, hogy eddigi szövetségese, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) részben Călin Popescu-Tăriceanu pártelnök sértettsége miatt kilépett a kormányból: megpróbálja „bedarálni” az eddigi koalíciós partnert.

A taktika ügyes: csupán meg kellett találni azt az embert, aki kellőképpen hataloméhes, és kellőképpen gátlástalan ahhoz, hogy egy jó kis pozícióért cserébe – és persze csakis az ország stabilitása érdekében – továbbra is támogassa a kormányt. Ezt Teodor Meleşcanu korábbi külügyminiszter személyében meg is találták – a jelek szerint ő bármikor, szinte bármely oldal által előhúzható a sufniból, amikor hasonló helyzet áll elő. Miután külügyminiszterként ismét csak sikeresen belebukott egy botrányosan lebonyolított külföldi választásba, most csont nélkül hajlandó lenne vállalni a szenátus elnöki tisztségét, amely Tăriceanu lemondása nyomán vált szabaddá. Meleşcanu hangzatos indokkal állt elő: az ország politikai és gazdasági stabilitása a tét, és hát alapvetően az ALDE-nak sem rossz, ha továbbra is ő adja az állam második legfontosabb közméltóságát. A PSD célja egyértelmű: megtörni az ALDE-t, és a különböző politikai tisztségeket mézesmadzagként elhúzva a párt politikusai előtt, rávenni őket, hogy ne kövessék vakon Tăriceanut az ellenzéki „senki földjére”. Meleşcanu esetében ez máris működik, és egyáltalán nem biztos, hogy Tăriceanu fenyegetései ellenére – miszerint mindenkit kizárnak a pártból, aki a pártvezetés engedélye nélkül tisztségeket fogad el – nem lesznek még olyan honatyák, akik inkább a hatalom biztonságát és kényelmét választják az ellenzéki szerep helyett.

Persze az is igaz, hogy jelen állás szerint ez a hatalom egyre kevésbé biztonságos és kényelmes. A májusi európai parlamenti választások után kialakult helyzet továbbra sem változik, az EP-be be sem jutott ALDE mellett a PSD sincs jobb helyzetben: népszerűsége is tovább zuhan, és egyre kilátástalanabbnak tűnik a jövője. Főleg annak fényében, hogy azt a Viorica Dăncilă miniszterelnököt indítják az államfői tisztségért, akinek körülbelül annyi esélye van arra, hogy Románia elnöke legyen, mint egy lobotómián átesett sündisznónak.

Könnyen előfordulhat, hogy Tăriceanut sem csupán a sértett egója sarkallta arra, hogy szakítson a PSD-vel, miután a nagyobbik kormánypárt az ALDE EP-kudarca után a saját államfőjelölt indítása mellett döntött ahelyett, hogy őt támogatta volna közös koalíciós jelöltként. Közrejátszhatott az is, hogy az egykori miniszterelnök immár kilátástalannak tartja a PSD-vel folytatandó együttműködést. Ezért döntött úgy, hogy az egyszer már szociáldemokrata kormányfőként megbukott, de az őt követő két PSD-elnökhöz képest még mindig egy klasszissal jobbnak tűnő Victor Pontával és annak új, Pro Románia nevű pártjával szövetkezve próbálja magát és pártját a vízfelszín fölött tartani. Számítása akár be is válhat, hiszen Ponta népszerűsége növekvőben van, és ha másra nem is, ez arra elég lehet, hogy egy ALDE–Pro Románia-szövetség bejusson a parlamentbe a következő választáson, ami az ALDE-nak egyedül már egyáltalán nem biztos, hogy sikerülne.

Ez állhat amögött, hogy Tăriceanu most harcosan beleállna az ellenzéki szerepbe, és hangosan szidja a PSD-t, mintha az elmúlt jó két és fél évben nem közösen hozták volna meg a vitatható, gazdasági és igazságügyi témájú kormánydöntéseket.

A gordiuszi csomót egy sikeres bizalmatlansági indítvány oldhatná meg, ám a jelek szerint most, hogy – legalábbis papíron – a PSD kisebbségbe került, és magára maradt a parlamentben, így a kormánybuktatás esélye jelentősen megnőtt, az ellenzék fő erejét adó liberálisok megtorpantak. Hezitálásuk úgy is értelmezhető: szájhősködésük ellenére a jelenlegi helyzetben annyira mégsem szeretnék feladni a kevés valós felelősséggel járó ellenzékiséget a kormányzás terheinek felvállalásáért.

Ha ez valóban így van, azzal egyszerre ártanak a saját hitelességüknek, és járulnak hozzá a PSD-kormány agóniájának meghosszabbításához. Igaz, a legkevésbé sem vagyunk meggyőződve arról, hogy az ellenzéki pártok bármivel is képesek lennének jobban kormányozni a jelenlegi kormányerőknél.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Pataky István 2019. szeptember 05., csütörtök

Célkeresztben Románia?

A végtelenségig lebutított romániai médiavilágból tájékozódva esélyünk sincs arra, hogy felismerjük a valóban fontos és a szenzációhajhász vagy a bulvár beszámolók közötti különbséget.

Makkay József 2019. szeptember 04., szerda

Szavazatot nem hozó gyerekétkeztetés

Jó hír, hogy az Európai Bizottság idén ősztől jelentős összeggel támogatja az Európai Unió tagországaiban az iskolai étkeztetés egyszerűbb formáit, mint a tej- és kifli-, valamint a zöldség- és gyümölcsprogramot.

Balogh Levente 2019. szeptember 03., kedd

Autópálya vasúti sorompóval

Akár a mindenkori Románia jelképe is lehetne az észak-erdélyi autópálya nemrég elkészült, Nyárádtő és Radnót közötti, tizenegynéhány kilométeres szakasza, amelyet jelentős hírverés közepette adtak át a forgalomnak.

Rostás Szabolcs 2019. szeptember 02., hétfő

Tisztelet, önbecsülés

Utólag, mondjuk néhány év elteltével már nem sok jelentősége van egy választási kampányban használt szlogennek, most azonban nem mehetünk el szó nélkül az RMDSZ által kiválasztott mellett.

Pataky István 2019. augusztus 30., péntek

Akcióban a méregkeverő Ponta

Azért jó ez a nyárvégi kormányválság, mert a román hírtelevíziók rajongói végre valami mást is láthatnak, hallhatnak, mint a caracali „rém” házában találtak elemzését és a rendőrt játszó műsorvezetők hisztérikus előadását.

Makkay József 2019. augusztus 29., csütörtök

Jobb Hollandiában, mint Erdélyben hagymát szedni?

Sok gazda és agrárvállalkozó farmján megfordultam az utóbbi hónapokban Erdélyben. Olyanok portáján is jártam, akik agrárpályázatok és bankkölcsönök segítségével újították fel telephelyüket, gépparkjukat, de egyik esetben sem a pénz bizonyult a legnagyobb gondnak.

Rostás Szabolcs 2019. augusztus 27., kedd

Politikai játszmák a választóközönségnek

Minden bizonnyal létezik a romániai választópolgárok egy rétege, amelynek meggyőződése, hogy nyomós érvek vezettek a bukaresti balliberális koalíció felbomlásához, a 2016-os parlamenti választás előtt kötött politikai kényszerházasság már semmiképpen sem húzhatta tovább.

Kiss Judit 2019. augusztus 27., kedd

Kétségek tanévkezdés előtt

Ha jóhiszeműek vagyunk, kíváncsian várjuk, hoz-e, és ha igen, milyen pozitív változásokat hoz a küszöbön álló tanév. Ha pedig az elmúlt időszak történéseiből kiindulva a realitás talaján állunk, korántsem lehetünk felhőtlenül optimisták.

Pataky István 2019. augusztus 22., csütörtök

Ringbe szállnak Közép-Kelet-Európáért

Donald Trump hátbaveregetősen baráti fogadtatásban részesíti Klaus Johannist Washingtonban, Angela Merkel dicséretekkel és köszönetekkel halmozza el Orbán Viktort Sopronban. Mi folyik itt? Feje tetejére állt a világ? 

Makkay József 2019. augusztus 21., szerda

Másodrangú állampolgárként Kolozsváron

Egyik ismerősöm mesélte, milyen kálvárián ment keresztül, amikor a kolozsvári polgármesteri hivatal által meghirdetett állásra jelentkezett. 

Vélemény
Pataky István: Célkeresztben Románia?

A végtelenségig lebutított romániai médiavilágból tájékozódva esélyünk ...

Makkay József: Szavazatot nem hozó gyerekétkeztetés

Jó hír, hogy az Európai Bizottság idén ősztől jelentős összeggel támogatja az Európai Unió ...

Balogh Levente: Autópálya vasúti sorompóval

Akár a mindenkori Románia jelképe is lehetne az észak-erdélyi autópálya nemrég elkészült, ...

Legnézettebb