Fotó: Albert Salamé
A katalánok a spanyol államon belüli nemzeti kisebbség, amelynek „jogos ügye” van, mivel szuverén államként kell megalakulnia oly módon, hogy garantálni tudja polgárai alapvető demokratikus és szociális jogait – írja a Krónikának elküldött írásában Jordi Oriola Folch katalán újságíró.
2022. szeptember 13., 00:052022. szeptember 13., 00:05
2022. szeptember 13., 00:092022. szeptember 13., 00:09
Szeptember 11-én a katalánok Katalónia szuverenitásának elvesztésére emlékeztek, mivel 1714-ben V. Fülöp ezen a napon vonult be seregével Barcelonába, és Katalóniát egy Madridból irányított abszolutista államhoz csatolta, amely eltörölt minden katalán intézményt, és a katalán nyelv betiltásával a kasztíliai nyelvet vezette be. A Spanyolországgal való egyre növekvő nézeteltérések miatt a katalánok az elmúlt 10 évben százezrével tüntettek békésen, követelve Katalónia függetlenségét egy olyan államtól, amely gyarmatként kezel minket.
Így a katalán függetlenség a legerősebb európai mozgalomnak bizonyul, amely évről évre a legnagyobb tüntetéseket szervezi a kontinensen.
Fotó: Albert Salamé
Ezzel szemben a spanyol nacionalizmus, amely megszokta, hogy az ETA ellen a rendőrséggel és a bírákkal harcol, úgy kezeli a békés és erőszakmentes függetlenségi mozgalmat, mintha terroristák lennénk. Madridból legitimnek érzik, hogy ránk erőltessék a spanyolországi tagságunkat, mintha diktatúrában lennénk, ahelyett, hogy megpróbálnának politikai vagy demokratikus úton megnyerni minket, például azzal, hogy elfogadják, hogy a katalán nép egy egyeztetett népszavazáson eldöntheti, hogy mi akar lenni.
Fotó: Albert Salamé
És az is igaz, hogy nem szükséges, hogy minden hontalan nemzet új államot alapítson Európában. Minden egyes esetet a saját érdemei alapján kell vizsgálni. A katalán ügy azonban – módját és terjedelmét tekintve – megérdemelte, hogy nagyon egyedi esetnek tekintsük, és mindenekelőtt a Spanyolország által alkalmazott elnyomás és visszaélések miatt, amelyek azt bizonyítják, hogy a katalánok a spanyol államon belüli nemzeti kisebbség, amelynek „jogos ügye” van, mivel szuverén államként kell megalakulnia oly módon, hogy garantálni tudja polgárai alapvető demokratikus és szociális jogait.
Jordi Oriola Folch
A szerző katalán újságíró
A városi rendőrség szerint mintegy 150 ezren, a szervező Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű politikai civil szervezet szerint 700 ezren tüntettek Katalónia függetlenségéért Barcelonában a katalán nemzeti ünnepen vasárnap.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
szóljon hozzá!