A szocializációs oldalakra tévedőknek számolniuk kell azzal, hogy nagyrészt olyan „hírekkel” szembesülnek, melyeket teljesen érdektelennek találnak.
2014. február 18., 21:302014. február 18., 21:30
Aki nem híve annak, hogy folyton kutya- és macskaszőrt takarítva éljen a saját lakásában, akinek esze ágában sincs lefényképezni és mások orra alá dugni a hagyományos reggeli kávéját, kiflijét, délben a tányér levesét, nem dicsekszik el azzal, hogy új toalettpapír-tekercset bontott, az inkább ne bóklásszon a frászbukon. De azt is óva intem, akinek felfordul a gyomra a domborodó előnyeiket és hátrányaikat közszemlére kidobó csajok egymásnak bókolásától, hogy ki a cukibb és az édibb, és inkább már nem is folytatom, mert elromlik az estém.
Még csak annyit, hogy ez a lebutító fészelés a korpa közé keveredésnek a lehető legklasszikusabb példája. Több szót nem is érdemel, a legújabb divat viszont még nem olyan unalmas. Halvány gőzöm sincs, ki kezdte el mikor és hol, de már hozzánk is begyűrözött: az öncélú, tét és jó-rossz következmény nélküli versenyeztetés. Kezdődik a paranccsal, hogy hová klikkeljek, mit osszak meg, vagy sem, kire-mire szavazzak. Azt még elnézem, hogy az elfogult szülők a saját kisgyereküket kiáltják ki a legszebbnek, a legtökéletesebbnek – ez emberi gyarlóság. De a kígyók és a krokodilok „cukisága” az már szerintem kóreset. Ahogy az a szőrgombóc kiskutya is, „aki” nálam többször bejelentkezett valami fantázianéven, és nem hagy békén, újból és újból bejelöl.
De visszatérve a versenyekre: elindult egy olyan, hogy melyik városháza a legszebb. Persze negatív kampánnyal, kiemelve az egyik városét egy másik kárára. Ugyanez következett a városokkal is. Voltam olyan bugyuta, hogy megkérdeztem: és akkor mi van, ha lájkolok vagy megosztok? Tisztább lesz a városom, hirtelen megjavulnak a hepehupás utak, tejjel és mézzel telik meg a várost átszelő folyó medre?! Meg is kaptam gyorsan a „bölcs” választ: ne vegyek mindent olyan komolyan, ez csak egy kis ártatlan lokálpatrióta játék.
Megpróbálom visszatartani magam a minősítésektől, az ezzel kapcsolatban beugró képek leírásától vagy annak a szellemi igényszintnek az elutasításától, ami ilyen öncélú pótcselekvésekkel is beéri. Végső soron lelke rajta mindenkinek, aki kattintást-megosztást kér vagy ad. Csak azért tettem mégis szóvá, mert az unalmukban szavazgatók közt ismerek olyat, aki harcosan elítéli a mai fiatalság mihasznaságát. Bezzeg nélkül, hisz akkor még nyoma sem volt a frászbuknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!