Balogh Levente

2019. május 24., 18:21

Az EP-választás tétjei

Talán soha nem előzte meg ilyen feszültség az európai parlamenti választásokat, mint most.

Amennyiben ugyanis beigazolódnak a jóslatok, átrajzolódhat a hagyományos európai politikai paletta: csökkenhet a klasszikus jobb- és baloldali pártcsaládok támogatottsága, míg a radikális, nemzeti erők befolyása növekedhet, hasonlóan az utópista, neo- és ultraliberális alakulatokéhoz, amelyeket európai szinten Emmanuel Macron francia elnök neve fémjelez.

Úgy tűnik, kétféle jövőkép áll egymással szemben. Az, amely szorosabb politikai együttműködést, nagyobb központosítást, egyfajta Európai Egyesült Államokat akar, illetve az, amely ugyan fenntartaná a tagok számára kölcsönösen előnyös EU-t, de a szuverén tagállamok laza szövetségeként, amelyet nem egy bürokratikus központból irányítanak.

Ugyanígy a migráció kérdése is megosztó téma. Ennek tudható be az elképesztő egymásnak feszülés, illetve a „kannibalizmus”, vagyis az, hogy a konzervatív erőket eddig tömörítő EPP a Fideszt, a szocialisták pedig román tagpártjukat, a PSD-t kezdték ki a jogállamiság elvének megsértésére hivatkozva, hogy kölcsönösen szalonképesnek tűnjenek a másik szemében, abban reménykedve, hogy a választások után ismét a kettejük közötti háttér-megállapodások alakítják majd az erőviszonyokat, és amolyan „nagykoalícióban” uralhatják majd az EP-t, illetve az Európai Bizottságot.

A felmérések azonban azt mutatják: sokan elvetik az eddigi felállást, na meg azt, hogy a magát a konzervatív értékek védelmezőjének nevező oldal egyre inkább átveszi eddigi baloldali-liberális ellenfelei ideológiáját és retorikáját. Ez pedig jelentős változásokat hozhat nemcsak az EP-ben, hanem Európa-szerte. Ezt a változást igyekszik megelőzni a szabadságpárti osztrák alkancellár ellen vélhetően titkosszolgálati eszközökkel kreált ügy, amely a teljes radikális, euroszkeptikus oldal lejáratását célozza. A kérdés ugyanakkor az, európai szintű sikerük esetén hogyan tudnak majd kiegyezni a saját országuk érdekeit mindenek fölé helyező pártok hasonló elveket valló társaikkal.

Romániában is kiélezett a verseny. A jelek szerint a kormányzó szociáldemokraták – főleg pártelnökük büntetőügyei és az azok elmeszelésére tett erőfeszítések nyomán – zuhanórepülésben vannak, miközben az ellenzéki, soviniszta liberálisok a neoliberális-neobalos USR–PLUS-szövetséggel egyetemben tarolhatnak. Bár az EP-választáson elszenvedett vereség nem feltétlenül jelent azonnali kormányváltást, a romániai viszonyokat ismerve várható, hogy a kormánypártok honatyái elkezdenek átszivárogni az ellenzéki frakciókba. A választásra Klaus Johannis államfő rászervezett egy népszavazást is az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes harc „védelmében” – ez azonban nem több egyszerű kampányfogásnál, amellyel volt pártja, a PNL EP-, illetve saját újraválasztási kampányát segíti.

Magyar szempontból ismét csak olyan helyzet állt elő, hogy kizárólag az RMDSZ indul, miután elutasította két riválisa, az MPP és az EMNP választási koalícióra vonatkozó javaslatát. Vélhetően ezt annak tudatában tette, hogy a budapesti kormány, illetve annak vezetője, Orbán Viktor – ahogy a legutóbbi parlamenti választáson – ismét a rá való voksolásra buzdít. Akkor ez RMDSZ-es szempontból kiemelkedő eredményt hozott. A miniszterelnök most is kiállt az RMDSZ mellett.

Azonban kérdéses, mennyire tudja lemosni az RMDSZ a román kormányoldal szekértolójának stigmáját, az elmúlt két és fél évben ugyanis ráégett, hogy a PSD-elnök és a többi korrupt politikus megmentését szolgáló igazságügyi módosításokban ugyanolyan sáros, mint a koalíciós pártok. Ezt érzi a szövetség is, ezt jelzi a koalícióval kötött megállapodás – igaz, csak időlegesnek szánt, és a kampányzárásra időzített – felmondása. Ráadásul az USR–PLUS annak ellenére is elviheti néhány, főleg balliberális vagy balos irányultságú, az ideologikus maszlag által megszédített magyar szavazó voksát, hogy egyértelmű: magyar szempontból minden román pártra leadott szavazat elveszettnek minősül, hiszen sohasem fogják felvállalni a sajátos magyar érdekek képviseletét.

Az RMDSZ szereplését várhatóan az határozza majd meg, hogy a magyar kormányfő népszerűsége vagy a szövetség elutasítottsága a nagyobb, illetve hogy milyen mértékben képes mozgósítani szavazótáborát a mostani választásra nagy téttel bíró megmérettetésként tekintő és híveiket ennek fényében mozgósító román pártokhoz képest.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2019. július 18., csütörtök

Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Vélemény
Kiss Judit: Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó ...

Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Balogh Levente: Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...