2011. június 30., 10:112011. június 30., 10:11
Ami érthető is egy olyan korszak után, melyben meghamisították a múltat, szisztematikusan rombolták az értékeket, különös tekintettel a közösségeket összetartó, elsősorban a nemzetnek tartást adó szellemi kincsekre. Nekünk itt, Romániában egyáltalán nem tanították a múlt rendszer idején a magyarság (valós) történelmét, azonban Magyarországon is kimaradt a Kádár-érában a tananyagból igen sok, meghatározó esemény. Rosszabbik esetben nemcsak kimaradtak dolgok, hanem a hatalmat kedvező fényben feltüntető módon, a tényeket eltorzítva tálalták a történelem egyes korszakait. Sok neves kutató állítja továbbá azt, hogy nemzeti történelmünk meghamisítása jóval korábban kezdődött, a tizenkilencedik században, ellenségeinknek az lévén az érdeke, hogy megsemmisítsék a folyamatosan szabadságharcokhoz, lázadásokhoz vezető erős magyar identitástudatot, ami a múlt ismeretében gyökerezett.
Megdőlni látszik a finnugor származáselmélet, valamint az a tétel is, hogy a magyarok – egy primitív, barbár nép – ellenségektől üldözve menekültek be a Kárpát-medencébe, ahol rabló hadjáratokkal zaklatták Európát. A primitív, barbár jelző már csak azért sem látszik megállni a helyét, mivel írásos dokumentumok alapján a magyarság 80 százaléka ismerte a rovásírást bő ezer évvel ezelőtt (amikor Európában az írástudók aránya körülbelül egy volt az ezerhez), másrészt pedig a hadjáratok sikeressége valószínűleg nem a brutalitásnak volt köszönhető, hanem az ellenfélénél fejlettebb haditechnikának. Érthető tehát a hiányérzet, mely a múlt megismerésére sarkall. Sokszor azonban elkeseredem, sőt felháborodom egyes irományokon, illetve az önjelölt aszfalttáltosok előadásain.
Az ügy szempontjából igen károsnak tartom ugyanis azt, ha túllőnek a célon, például amikor az egyiptomi hieroglifákból vélnek kiolvasni magyar kifejezéseket, vagy amikor azt bizonygatják, hogy Noétól Jézus Krisztusig a világtörténelem minden neves személyisége magyar származású volt. Kizárni ugyan nem lehet ezt sem, azonban nem ártana csínján bánni az ilyen tanok terjesztésével, hiszen egy eszmét úgy lehet a leginkább lejáratni, ha nevetségessé teszik azt. Párhuzamként felhozhatnám például, hogy semmi sem ártott annyit a természetvédelem ügyének, amint amikor unatkozó amerikai háziasszonyok az utcán tüntettek az ecetmuslicákon végzett, általuk állatkínzásnak minősített genetikai kísérletek betiltása érdekében.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!