Páva Adorján

Páva Adorján

Aszfaltbetyárok lassúsági versenye

2017. augusztus 17., 09:592017. augusztus 17., 09:59

2017. augusztus 17., 10:292017. augusztus 17., 10:29

Talán immár senki nem lepődik meg azon, hogy a szociálliberális kormány csak a levegőbe beszélt 2017 elején, amikor 90 kilométernyi új autópálya-szakasz átadását ígérte év végéig. Ebből az esztendő első hat hónapjában 15 km valósult meg, és Mihai Tudose kabinetjének „szakemberei” most már csupán abban reménykednek, hogy karácsonyig még 50 összejön valahogy.

Természetesen ilyen körülmények között Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt elnökének sem hihetünk, aki márciusban azt merte kijelenteni, hogy a parlamenti mandátumuk végéig, azaz 2020 decemberéig teljes egészében elkészül az észak- és a dél-erdélyi aszfaltcsík is. Hiszen előbbin, a hírhedt Bechtel-sztrádán – amelyre anno több mint egymilliárd eurót költöttünk – továbbra is csak 52 kilométer használható. A 415-ből.

A Borsot egyszer majd Brassóval összekötő pályán itt-ott dolgozgatnak, de a munkálatok üteme elkeserítő. Az pedig egyenesen bosszantó, hogy például az Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszokon immár nem a pénzhiány vagy a végeláthatatlan óvások késleltetik az átadást, hanem a hatóságok érdektelensége, hozzá nem értése.

A közútfejlesztést figyelemmel követő Pro Infrastructura egyesület a napokban azt közölte, hogy nem az építők hibája a lassúság, ugyanis bürokratikus akadályokba ütköznek: például az állami szervek képtelenek kiadni a környezetvédelmi engedélyt, amely nélkül nem lehet elkezdeni a munkát. Szintén finoman szólva visszás, hogy az öt szakaszra osztott Gyéres–Vásárhely-távon hiába állnak jól az egyik részen: ha el is készülnek vele, nem lehet átadni a forgalomnak, ugyanis meg kell várni, hogy a szomszéd is végezzen.

A jelenlegi kormány nagy elődje, az Adrian Năstase vezette kabinet által 2003-ban aláírt, végül felbontott Bechtel-szerződéssel rengeteg pénzt veszített az ország, éppen ezért a szegény, pórul járt Románia engedélyt kapott Brüsszeltől, hogy a továbbiakban európai uniós forrásokból fedezze a költségeket. Bár az építővállalatok eddig nem panaszkodtak pénzhiányra, nagy a gyanúnk, hogy ez nem lesz mindig így, ugyanis Bukarest még az ingyensegítséget is képtelen kihasználni.

Tavasszal például három hónap alatt egyetlen eurót sem hívott le Bukarest a strukturális és kohéziós alapokból, mégpedig azért, mert nem voltak képesek akkreditáltatni a források lehívásáért felelős hatóságokat. Hogy miért? Mert nem működött a programok lebonyolításához szükséges informatikai rendszer.

Nevetséges még akkor is, ha júliusban sikerült megoldani a problémát. A 2014–2020-as költségvetési időszakban Romániának kiutalt 22 milliárd euróból eddig az összeg több mint 10 százalékára sikerült érvényes szerződést kötni, ami szakértők szerint nagyon kevés. Pedig lenne mire költeni, csak hát ezekkel az eurókkal biza tisztességesen el kell számolni, ami egyeseknek – például a százmilliókat nyomtalanul elnyelő Bechtel-szerződés után – már nem buli.

korábban írtuk

Felülnézet: a hatóságok és a bürokrácia miatt nem haladnak a Gyéres–Vásárhely-sztráda építésével
Felülnézet: a hatóságok és a bürokrácia miatt nem haladnak a Gyéres–Vásárhely-sztráda építésével

A Pro Infrastructura egyesület a román állami hatóságokat okolja az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakasza építésének lassúsága miatt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.