2012. március 29., 09:472012. március 29., 09:47
Tény és való, hogy a Krassó-Szörény megyei tanácselnök pálfordulása váratlan és meglepő lépés, amelyre a legkevésbé lehetett számítani. Annál is inkább, mivel az elmúlt években a honi politikában az ellenzéki politikusok árulása, jól fizető állami posztokkal, választott tisztségviselők esetében költségvetési pénzekkel történő megvásárlása volt a trend. Amire közismerten kiváló machinátori képességeivel Traian Băsescu azzal is rásegített, hogy kitartóan, egyenként megpróbálta felszalámizni a balliberális ellenzéket. Nos, a Frunzăverde-fiaskó hatalmas pofonként csattant az államfő és a PDL vezetőinek arcán, hiszen csak azt kapták vissza, amit megérdemelnek.
Hiú ábránd azonban abban bízni, hogy a román pártok ezentúl mélységesen megvetik a politikai migrációt, és a helyi, megyei tanácsosokról a megyei tanácselnökökre, polgármesterekre, parlamenti képviselőkre és szenátorokra is kiterjesztik a tiltást, miszerint elveszíti mandátumát, aki választott tisztsége betöltése során pártot vált.
Az árulás gyakorlata ugyanis kódolva van a Dâmboviţa-parti politikában: ha saját érdekei úgy kívánják, egy közszereplő képes átigazolni a paletta szélsőjobb feléről a liberális, onnan pedig a baloldalra, ideológiai hűség, tisztesség és becsület e téren ismeretlen fogalomnak számít. (Olyan politikus is akad, aki immár az ötödik párt székházának kilincsét koptatja.)
Ráadásul ezt a fajta folyamatos átvándorlást legitimálja is a politikai osztály. Crin Antonescu liberális elnök valósággal az egekig magasztalta Frunzăverde „bátorságát, erkölcsi tartását” (sokat elárul a PNL belső demokráciájáról az is, hogy rögtön felkenték alelnöknek), holott mindeddig kíméletlenül ostorozta és leárulózta például a kormánykoalíciót erősítő, többek között a PNL-ből kivált független honatyákból álló UNPR-t. Vagyis az Antonescu-logika alapvetése: ha a mieink követik el, árulás, ha az övéik, akkor erkölcsi bravúr. Tiszta Caragiale: ha egyszer a párt érdeke így kívánja…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok