2011. augusztus 19., 09:512011. augusztus 19., 09:51
Traian Băsescu államfő leszögezte: a bányaprojektet meg kell valósítani, és punktum. A világgazdaság és a román államháztartás jelenlegi állapota, illetve a kilátások ismeretében a bejelentés a legkevésbé sem meglepő. A világ továbbra sem tud kilábalni az adósságválságból, az Egyesült Államok leminősítése pedig még inkább megrendítette a dollárba vetett bizalmat. A befektetők biztos pontokat keresnek – márpedig az arany továbbra is biztos befektetés, amely őrzi, sőt egyre növeli értékét. Románia is nehezen evickél ki a recesszióból, ilyen körülmények között Bukarest aligha mond nemet egy olyan beruházásra, amely annak a lehetőségével kecsegtet, hogy valamilyen formában mégiscsak nyertesként kerüljön ki a jelenlegi helyzetből. Az ország területén hatalmas mennyiségű arany található, és jelentkező is akadt a kitermelésére.
A válság előtt még lehetett húzni-halasztani a beruházás engedélyezését a környezetvédelmi szempontokra hivatkozva, most azonban más a helyzet. Persze egyértelmű, hogy az lenne a jó megoldás, ha a Kárpát-medence jó részére veszélyes, gigantomán beruházás helyett épségben megmaradna a természeti környezet Verespatakon, és az idegenforgalom fejlesztésével próbálnák meg fellendíteni a térség lakóinak életszínvonalát. Csakhogy túl sok pénzről van szó, a kormánypártok pedig nem arról híresek, hogy ellen tudnának állni a sok pénz kísértésének. Ezért aztán az RMGC-vel nem a projekt leállításáról kezdenek tárgyalásokat, hanem arról, hogy több pénzt csikarjanak ki az állam számára a bányaberuházásból. Így Magyarország hiába hangoztatja jogos aggályait a beruházás veszélyeivel kapcsolatosan, az a jelek szerint megvalósul, ráadásul az RMDSZ-es kormányszereplés révén magyar közreműködéssel.
Budapestnek nincs beleszólása a bányaügy alakulásába, így annak meghiúsítását nem sok értelme van presztízskérdésnek tekinteni. A konjunktúra nem az ellenzőknek kedvez, mivel a bukaresti kormányt elkapta az aranyláz – így most a megelőzésre kell koncentrálni, arra, hogy a bányaprojekt lehetőleg minél kisebb veszélyt jelentsen.
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.